KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/november
KRÓNIKA
• Bodor Pál: Bencze Ferenc (1924–1990)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Párhuzamos életrajzok Némafilm
• Sneé Péter: A korlátok felette szükséges voltáról Beszélgetés Xantus Jánossal

• Kozma György: Valahol Warhol
• S. Nagy Katalin: Orosz Madonna Piero della Francesca és a Nosztalgia
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Ami biztos Karlovy Vary
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: A vereség füstje Szürkület
• Koltai Ágnes: Vágóhidak Szent Györgye Jó estét, Wallenberg úr!
• Zalán Vince: A naivitás botránya Bagdad Café
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Bárcsak itt lennél
• Hegyi Gyula: Védtelenek
• Harmat György: Pilátus és a többiek
• Bikácsy Gergely: Az élet egy hosszú, nyugodt folyó
• Hegyi Gyula: És ülünk a fa tetején
• Fáber András: A fekete Tanner
• Szemadám György: Családi ügy
• Tamás Amaryllis: Vakjáték
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Látom, mert mutatják, és nem lehet nem odanézni

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Szövetség az ördöggel

Pápai Zsolt

Shake Hands with the Devil – kanadai, 2007. Rendezte: Roger Spottiswoode. Szereplők: Roy Dupuis, Owen Sejake, James Gallanders. Forgalmazó: Cinetel. 108 perc.

1994 tavaszán, mindössze száz nap alatt közel egymillió embert gyilkoltak le Ruandában az évszázados hátterű törzsi–nemzetiségi csatározásokban, a hutuk és a tuszik közti konfliktusban. Az ezredvég egyik legnagyobb botrányához – csakúgy, mint a szintén ekkoriban zajló horvátországi és boszniai vendettákhoz – az odadelegált ENSZ-erők csupán asszisztáltak, bár képesek lettek volna elejét venni a vérengzésnek. A békemisszió vezetője, a kanadai Roméo Dallaire tábornok – aki az események forrpontján magával Boutros-Ghali ENSZ főtitkárral is szembeszállt a veszélyeztetett tuszik védelmében – hazatérve megírta emlékiratait, melynek alapján előbb dokumentumfilm (Shake Hands with the Devil: The Journey of Roméo Dallaire), majd pedig játékfilm készült. A Sam Peckinpah vágójaként indult, majd rendezőként a legkülönbözőbb rendű és rangú filmeket jegyző Roger Spottiswoode igyekezett hű maradni a Dallaire könyvében leírtakhoz, és kizárólag az egykori események helyszínein forgatott. A Szövetség az ördöggel ellentmondásos film lett: az első pillanatától bevonzza a nézőt és végig feszült marad, ráadásul számos hatásos, delejező-dermesztő (leginkább Roland Joffé Gyilkos mezők című filmjét idéző) képsor is akad benne, viszont éppen azokat a kérdéseket maszatolja el, amelyek a népirtás magyarázatául szolgálhatnának. Spottiswoode az Egyesült Államok és Franciaország felelősségét alig néhány mondatban érinti csupán, jóllehet ennek a két hatalomnak döntő szerepe volt abban, hogy az ENSZ-katonák végül is nem kaptak felhatalmazást az erő alkalmazására a helyi mészárosokkal szemben. A film végeredményben inkább egy jól felépített és számos elemében hatásos akciódráma, semmint oknyomozó tanulmány.

Extrák: képgaléria és előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/01 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10928