KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/november
KRÓNIKA
• Bodor Pál: Bencze Ferenc (1924–1990)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Párhuzamos életrajzok Némafilm
• Sneé Péter: A korlátok felette szükséges voltáról Beszélgetés Xantus Jánossal

• Kozma György: Valahol Warhol
• S. Nagy Katalin: Orosz Madonna Piero della Francesca és a Nosztalgia
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Ami biztos Karlovy Vary
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: A vereség füstje Szürkület
• Koltai Ágnes: Vágóhidak Szent Györgye Jó estét, Wallenberg úr!
• Zalán Vince: A naivitás botránya Bagdad Café
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Bárcsak itt lennél
• Hegyi Gyula: Védtelenek
• Harmat György: Pilátus és a többiek
• Bikácsy Gergely: Az élet egy hosszú, nyugodt folyó
• Hegyi Gyula: És ülünk a fa tetején
• Fáber András: A fekete Tanner
• Szemadám György: Családi ügy
• Tamás Amaryllis: Vakjáték
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Látom, mert mutatják, és nem lehet nem odanézni

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Szakadék

Molnár Gál Péter

1941. szeptember 11-én mutatták be Darvas József színművét a Pünkösti-féle Madách Színházban.

1956. március elsején mutatták be a színmű filmváltozatát Ranódy László rendezésében.

Bessenyei Ferenc szerepét eredetileg Greguss Zoltán játszotta, Bara Margitét az operabalerina Bordy Bella, Sinkovits Imréét Várkonyi Zoltán.

1937-es riportjában Darvas már fölrajzolja a témát: tetanuszmérgezésben meghal egy napszámos kislánya, és a faluban elterjed: a gazdája gyilkolta meg őt.

1939-ben jelenik meg a történet regény változata: Máról holnapra címmel.

Azért időzünk dátumoknál, mert a falukutató-irodalom legmélyebb tragikumú műve lett a Szakadék, és érdemes figyelni rá, hány évnek kellett eltelnie színpadi megformálásáig. Ugyanúgy, ahogy a dráma megfilmesítésére Ranódynak másfél évtizedig kellett időznie, kész forgatókönyvvel asztalában, jóllehet, kis ideig még a Parasztpárt tulajdonában levő filmgyár igazgatója is volt, de nem sikerült pénzt szereznie ehhez a kemény és tiszta filmhez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8218