KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/december
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: FIPRESCI- kollokvium Milánóban
• N. N.: Megújuló művész-mozi Szombathelyen
POSTA
• Fáber András: Wittgenstein és az öngyilkosság

• Hirsch Tibor: Kedvenc ellenségünk USA vs. SzU
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Boldogtalan békeidők Velence

• Molnár Gál Péter: Egy nagyváros kamarazenéje Mesék a járdán
• Barna Imre: Tavaszelő, Moravia, Budapest
• Ardai Zoltán: A hideg boldogság Lang némafilmjei
• Bikácsy Gergely: A fáradt halál rendezője Lang
• N. N.: Fritz Lang filmjei
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Európa Áruház Locarno
KRITIKA
• Lengyel László: Az ablak csukva van Magyar rekviem
• Kovács Ágnes: Képlélektan Szoba kiáltással
• Dániel Ferenc: Foltok a világatlaszon Forradalom után
LÁTTUK MÉG
• Lukácsy Sándor: Találkozások (Wallenberg)
• Sneé Péter: „hol zsarnokság van...”
• Szemadám György: Dick Tracy
• Fáber András: A fül
• Hegyi Gyula: Előre a múltba
• Koltai Ágnes: A betörés
• Gáti Péter: Jézus élete
• Szemadám György: Sárkány és Papucs
• Tamás Amaryllis: Ifjú Einstein
ELLENFÉNY
• Báron György: Az eladó és az iskolamester

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

9

Alföldi Nóra

– amerikai, 2009. Rendezte: Shane Acker. Írta: Shane Acker történetéből Pamela Pettler. Zene: Deborah Lurie. Vágó: Deborah Lurie. Gyártó: Focus Features / Relativity Media / Starz Animation / Tim Burton Productions. Forgalmazó: Budapest Film. Szinkronizált. 79 perc.

A 9 címet viselő fantasy kilenc darab robotizált babzsákbaba megpróbáltatásairól mesél: az alapszituáció azonban ne tévesszen meg egyetlen báránylélekért küzdő szülőt sem. A gigantikus lencséken át pislogó cuki figurák ugyanis az emberiség utolsó képviselői az apokalipszis után magányosan rozsdásodó földbolygón (mindjárt az első öt percben láthatunk is egy oszladozó holttestet). A világvégét a terminátori jóslat okozta: egy szuperrobot, mely – a heraldikai szimbólumok sugallata szerint – egy fasiszta-milicista államhatalom kezeibe került, s miután a homunculus agresszív öntudatra ébredt, az általa gyártott vas-szörnyetegek segítségével minden élőlényt elpusztított, lerombolt, lakatlan városokat és egy rakás ócskavasat hagyva maga után.

Shane Acker saját 2005-ös rövidfilmjét Tim Burton és Timur Bekmambetov segedelmével hizlalta nagyjátékfilmmé, a már meglévő, pazarul kidolgozott olaj-szagú rozsdamarta közegbe ügyesen csempészte be a kortárs animáció csapásirányainak kérdéseit: gép és lélek – embervezérelt gép által megalkotott lélek kontra kétkezi mechanikus munka problematikáját. Ezek a motívumok azonban csak aprócska lábjegyzetek a műben, a hangsúly a szeretnivaló, számokkal jelölt, ám aprólékosan kidolgozott figurákon van, akik kiválóan működnek együtt a szépen koreografált akciójelenetekkel és a végletesen sötét történettel. Üdítő színfolt ez a Pixar-gépek uralma alatt, feszültebb és brutálisabb, nem lesz belőle Happy Meal menü-játék – ám annál nagyobb esélye van mindenféle kult-státuszokra.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/03 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10116