KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/december
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: FIPRESCI- kollokvium Milánóban
• N. N.: Megújuló művész-mozi Szombathelyen
POSTA
• Fáber András: Wittgenstein és az öngyilkosság

• Hirsch Tibor: Kedvenc ellenségünk USA vs. SzU
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Boldogtalan békeidők Velence

• Molnár Gál Péter: Egy nagyváros kamarazenéje Mesék a járdán
• Barna Imre: Tavaszelő, Moravia, Budapest
• Ardai Zoltán: A hideg boldogság Lang némafilmjei
• Bikácsy Gergely: A fáradt halál rendezője Lang
• N. N.: Fritz Lang filmjei
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Európa Áruház Locarno
KRITIKA
• Lengyel László: Az ablak csukva van Magyar rekviem
• Kovács Ágnes: Képlélektan Szoba kiáltással
• Dániel Ferenc: Foltok a világatlaszon Forradalom után
LÁTTUK MÉG
• Lukácsy Sándor: Találkozások (Wallenberg)
• Sneé Péter: „hol zsarnokság van...”
• Szemadám György: Dick Tracy
• Fáber András: A fül
• Hegyi Gyula: Előre a múltba
• Koltai Ágnes: A betörés
• Gáti Péter: Jézus élete
• Szemadám György: Sárkány és Papucs
• Tamás Amaryllis: Ifjú Einstein
ELLENFÉNY
• Báron György: Az eladó és az iskolamester

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film / Regény

Jean-Pierre Jeunet: T. S. Spivet különös utazása

Szelíd teremtés

Alföldi Nóra

Az Amélie rendezője ismét rátalált egy rendhagyó hősre

Szinte mindennapos jelenség, hogy egy-egy szerző pályáján eljön a pillanat, amikor rendkívüli emberek történetét érzi magáénak és szó szerint a szomszéd könyvesboltba megy egy kevéssé hivalkodó, kacsingatós önportré erejéig. Biztonsági játéknak tűnik ez, hiszen el lehet bújni egy kész karakterekkel teletűzdelt, meghatározott cselekményszálú adaptáció mögé, amelyben (jó esetben) a főhős megtestesíti mindazt, amit a rendező képvisel – kevésbé szerencsés esetben azonban csak vizuális truvájok erejéig merül ki a megfilmesítési szándék. Mindenesetre az kétségtelen, hogy jó döntés, ha mindenkét fél, alkotó és néző azonosulásának tárgya egy gyerek, akinek naivitása, rácsodálkozása a világra mindent elbír, kacska monológjait bármikor el tudja sodorni a történet, és nyilván sajátságos fantáziavilágban lebeg.

A szóban forgó T. S. Spivet egy montanai ranchon, idilli bio-környezetben élő 10 éves kisfiú, legkisebb gyermek az elszigetelt, bájosan bolond családban. Anyukája rovartudós, ennek megfelelően az agilis intellektust képviseli a családban, apukája igazi skanzen-cowboy, aki 100 évvel később született a kelleténél. Nem mintha világos lenne, hogy pontosan mikor is játszódik a történet, még a kortárs vonalat képviselő hisztis kamasznővér sem tudja elárulni az időt és a teret, annyi biztos, hogy valahol és valamikor a vadnyugaton kezdődik minden. T.S. csodagyerek, steampunk találmányait rendszeresen leközli egy tudományos folyóirat; inkább anyja vére, de mindenekfelett szöges ellentéte ikertestvérének, aki apja nyers-cowboy megfelelője. A családi leosztás tehát világos, a paradicsomi lét a testvér halálával borul fel, majd T.S. feltalál egy örökmozgó energiatermelőt, amelynek apropójából díjat kap a Smithsonian Múzeumtól. Az átadóra Washingtonig kell mennie, T.S. nem sokat habozik, összepakolja néhány játékát, rövid levelet hátrahagyva, felpattan a Union Pacific menetrendszerűen közlekedő tehervonatára és magányosan elindul hogy átszelje a pusztaságot.

A T. S. Spivet különös utazása hagyományos gyerek-kaland a javából, az abszolút szabadságot megelevenítő melankolikus road-movie ígéretével, amelyben minden nézői vágy teljesül, amennyiben csupán kedves kalandfilmre van igény. Jeunet jellegzetesen harsány stiláris furmányai azonban kicsit lejjebb ülepednek, annak ellenére (vagy épp azért), hogy a rendező keresve se találhatott volna jobb alapanyagot Reif Larsen azonos című regényénél, amely vegyes technikája miatt szinte ordított érte, hogy egy erős vizuális világgal rendelkező rendező vigye vászonra. Elméletben ugyan minden benne van, amit Jeunet alkotói ouvre-jét végigtekintve jegyzetbe lehet szedni; a történetet átszövik a szolid sci-fi elemek, amiket a játékos gyermeki elmén keresztül tükröztet le, és meghatóan pedzegeti az idő-időtlenség kérdését. Sorjáznak a meseszerű elemek és fantazmagóriák, miközben az ifjúkori zavarodottság nagy segítség az asszociatív képek és zavaros időviszonyban lévő flashbackek anyagba szövésénél – mindez igen tetszetős kihívás egy olyan rendező számára, aki grafikus látványvilágáról hírhedt és forgatókönyv helyett storyboardokat osztogat a stábjának.

Jeunet élénk képzeletű szerző, de ezúttal manírjait letisztultan kezeli. Filmje az aprócska mélységek mellett mindenekfelett egy családi trauma feldolgozásának története, ám ezt a tényt olyan ügyesen és feszültséggel telítetten bújtatja a tőle megszokott kézjegyekkel egyetemben, hogy a T. S. Spivet különös utazása tulajdonképpen lehetne bárki más műve is. Jeunet mentségére szolgáljon, hogy ismét amerikai terepen mozog, ahol nem jó pont a szerző harsány előtérbe tolakodása – ki tudna ezzel kiegyensúlyozottabban együtt élni, mint ő, aki karrierjének kezdetén, az Amélie-hisztéria előtt a masszív Alien-franchise-ban bérmunkázott.

 

T. S. Spivet különös utazása (The Young and Prodigious T. S. Spivet) – amerikai-francia, 2013. Rendezte: Jean-Pierre Jeunet. Írta: Raif Larsen regényéből Jean-Pierre Jeunet és Guillaume Laurant. Kép: Thomas Hardmeier. Zene: Denis Sanacore. Szereplők: Kyle Catlett (T.S.), Helena Bonham-Carter (Dr. Calir), Robert Maillet (Hobo), Judy Davis (Jibsen), Julian Richings (Ricky). Gyártó: Epithète Films / Tapioca Films. Forgalmazó: MTVA. Szinkronizált. 103 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/10 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11928