KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/december
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: FIPRESCI- kollokvium Milánóban
• N. N.: Megújuló művész-mozi Szombathelyen
POSTA
• Fáber András: Wittgenstein és az öngyilkosság

• Hirsch Tibor: Kedvenc ellenségünk USA vs. SzU
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Boldogtalan békeidők Velence

• Molnár Gál Péter: Egy nagyváros kamarazenéje Mesék a járdán
• Barna Imre: Tavaszelő, Moravia, Budapest
• Ardai Zoltán: A hideg boldogság Lang némafilmjei
• Bikácsy Gergely: A fáradt halál rendezője Lang
• N. N.: Fritz Lang filmjei
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Európa Áruház Locarno
KRITIKA
• Lengyel László: Az ablak csukva van Magyar rekviem
• Kovács Ágnes: Képlélektan Szoba kiáltással
• Dániel Ferenc: Foltok a világatlaszon Forradalom után
LÁTTUK MÉG
• Lukácsy Sándor: Találkozások (Wallenberg)
• Sneé Péter: „hol zsarnokság van...”
• Szemadám György: Dick Tracy
• Fáber András: A fül
• Hegyi Gyula: Előre a múltba
• Koltai Ágnes: A betörés
• Gáti Péter: Jézus élete
• Szemadám György: Sárkány és Papucs
• Tamás Amaryllis: Ifjú Einstein
ELLENFÉNY
• Báron György: Az eladó és az iskolamester

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Donnie Darko

Köves Gábor

 

Bébi-Lynch – így a verdikt a Donnie Darkót illetően. Már megint ez a féktelen vágy, hogy elhelyezzük az újonnan érkezőket a magunk megnyugtatóan elrendezett univerzumában. Kényelmes, de félrevezető módszer. A Donnie Darko ráadásul szinte tálcán kínálja a mindenféle irányzattal, előzménnyel, trenddel való összehasonlítást. Kertvárosi misztériumjáték, a mézeskalács homlokzatok mögötti kispolgári moszattelepek kíméletlenül abszurd megvilágítása – kiáltsunk Lynch-et! Megannyi nyitva hagyott, látszatra megválaszolt, egyszersmind tucatnyi alternatív megoldást is kínáló kérdés. Kicsoda Donnie Darko? Zavart kamasz, tépelődő megváltó, white trash rebellis? A helyi mozi mindenesetre a Krisztus utolsó megkísértését és az Evil Deadet vetíti Halloween éjszakáján. Nem lehet véletlen. Micsoda a Donnie Darko? Sci-fibe hajló intellektuális labirintus? Az amerikai álom ízekre szedése ezeregyedszerre? Kicsoda Frank, a Darko fiúnak időről-időre megjelenő óriásnyúl, aki megismerteti Donnie-t a világvége beköszöntének pontos dátumával?

A Donnie Darko feladványai szerencsés csillagzat alatt született mozisták számára talán már elsőre is megfejthetők. A rejtély megoldása, Donnie küldetésének valós vagy képzelt volta, a hallucinációk/jelenések, kódolt üzenetek, rejtetett összefüggések feltérképezése izgalmas szellemi munka. A bizarr fordulatok, nosztalgikus pop-balladákra komponált álomszerű jelenetsorok mögött azonban ott húzódik a valóság abszurd rétege, s itt ez a kapocs, ami mint a nyakra tekeredő köldökzsinór, összeköt ezzel a történettel. Az örök kívülállóval, a nagy kamaszkori illúziókkal, a világ árulásával, a hamis prófétákkal. Végre egy zavarba ejtő mozi. Vigyázat, a Donnie Darko nagyon is alkalmas a nyugalom megzavarására.

Jól van ez így, nagyon is jól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/05 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2250