KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/december
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: FIPRESCI- kollokvium Milánóban
• N. N.: Megújuló művész-mozi Szombathelyen
POSTA
• Fáber András: Wittgenstein és az öngyilkosság

• Hirsch Tibor: Kedvenc ellenségünk USA vs. SzU
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Boldogtalan békeidők Velence

• Molnár Gál Péter: Egy nagyváros kamarazenéje Mesék a járdán
• Barna Imre: Tavaszelő, Moravia, Budapest
• Ardai Zoltán: A hideg boldogság Lang némafilmjei
• Bikácsy Gergely: A fáradt halál rendezője Lang
• N. N.: Fritz Lang filmjei
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Európa Áruház Locarno
KRITIKA
• Lengyel László: Az ablak csukva van Magyar rekviem
• Kovács Ágnes: Képlélektan Szoba kiáltással
• Dániel Ferenc: Foltok a világatlaszon Forradalom után
LÁTTUK MÉG
• Lukácsy Sándor: Találkozások (Wallenberg)
• Sneé Péter: „hol zsarnokság van...”
• Szemadám György: Dick Tracy
• Fáber András: A fül
• Hegyi Gyula: Előre a múltba
• Koltai Ágnes: A betörés
• Gáti Péter: Jézus élete
• Szemadám György: Sárkány és Papucs
• Tamás Amaryllis: Ifjú Einstein
ELLENFÉNY
• Báron György: Az eladó és az iskolamester

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A tó szelleme

Lajta Gábor

 

A film indítása – néhány kép – A homok asszonyára és a legjobb japán mozidrámákra emlékeztet. Egy tanár megérkezik egy víz nélküli faluba, amelyet – úgymond – a tó kígyóistene átkozott meg. A szikár és rejtélyes kezdet után először csak a színek válnak képeslapszerűvé, majd a holdfénnyel bántóan ellentétes árnyékot vetnek a műtermi lámpák, s lassan eluralkodik a teljes tartalmi és stiláris káosz. Komornak szánt realista jelenetek közé mesefilmből előrángatott ósdi szörnypofák kerülnek, elektronikus montírozással égbe menesztett tündérek alatt a katasztrófafilmek özönvize zúg. Szép ez az özönvíz. Filmes megoldása dicséri a japán mű-törpefa-készítők türelmét is, sajnos ezeket a miniatűr kerteket rombolták szét erős vízsugárral.

Elképesztő naivitás, eklektika jellemzi A tó szellemét. Mindez elfojtja az irodalmi alapanyag kibontható érdekességét is: egy falu lakóinak küzdelmét saját vak babonájukkal.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/07 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6387