KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/január
• Schubert Gusztáv: Királyi többes A rendszer végszava
• Kovács András Bálint: Itt filmesztétika van Filmoktatás
• Zalán Vince: Beszélgetés Lányi Andrással Az esztergomi csata
• Sneé Péter: Fejezetek a filmtörténetből Filmoktatás
• Zsugán István: A diploma: névjegy Beszélgetés Gazdag Gyulával
• Hartai László: Mozgókép – iskolakeretben
FORGATÓKÖNYV
• Enyedi Ildikó: A víz kerek egy kerek edényben és szögletes egy szögletes edényben
HORROR
• Schubert Gusztáv: Sírontúli históriák Szellemmozi
• Hegyi Gyula: Félelempirula Ghost; Jákob létrája
• Molnár Gál Péter: Botrány a másvilágon Szellemmozi
• Magyar László András: Örök visszatérés Kísértetek régen és ma

• Koltai Ágnes: Coppola
• Hirsch Tibor: San Francisco szultánja Coppola mániái
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A Gustafssonok remenye és bizonytalansága Genf
KRITIKA
• Koltai Ágnes: A perzsa bili Pacsirták cérnaszálon
LÁTTUK MÉG
• Lukácsy Sándor: Az eltüsszentett birodalom
• Sneé Péter: Vad orchideák
• Bikácsy Gergely: Egy elkényeztetett gyermek utazása
• Békés Pál: Szemenszedett szenzáció
• Szemadám György: Arachnophobia
• Fáber András: Selyemgubó
• Tamás Amaryllis: A tél foglyai
• Székely Gabriella: Top Gun
TELEVÍZÓ
• György Péter: A valóság látszata 1990. október 26–27–28. a képernyőn
• Schlett István: A blokád a tv-ben Tévéblokád
• Lengyel László: Kedves Elemér! Az MTV elnökének

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Haverok fegyverben

Varró Attila

War Dogs – amerikai, 2016. Rendezte: Todd Phillips. Írta: Guy Lawson könyve alapján Jason Smilovic, Stephen Chin és Todd Phillips. Kép: Lawrence Sher. Zene: Cliff Martinez. Szereplők: Miles Teller (Packouz), Jonah Hill (Diveroli), Ana de Armas (Iz), Bradley Cooper (Henry). Gyártó: Green Hat Films / Mark Gordon Company. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 114 perc.

 

Az a zsánertörténeti tény, hogy nemzetközi fegyverkereskedőket elenyészően kevés vígjáték használt eddig főhősként, még nem túl meglepő, az már annál inkább, hogy valamennyi jelentős kivétel valós történet alapján készült, az úttörőnek számító Az évszázad üzletétől (az 1976-os Lockheed-botrány fikciós köntösben) a Charlie Wilson háborúja abszurdisztáni esetén át egészen az idei Haverok fegyverben opuszig, két botcsinálta huszonéves fegyverkereskedőről, akik 2007-ben egy kormányzati szerződés keretében százmillió (embargós) kínai gépfegyvertöltényt adtak el egy (feketelistás) európai fegyvermaffiózó révén az afgán hadseregnek, miami medencék széléről. Az Arms and Dudes című dokumentumkönyv alapján írt történet elődeihez hasonlóan bővelkedik bizarr komikumban, plusz hőseivel hibátlanul illeszkedik a közelmúlt sötét karrierszatírái és stoner-vígjátékai közé is, ráadásul a rendezői feladatokat az évtized legsikeresebb vígjáték-szerzője, Todd Phillips látta el.

Mindennek fényében a Haverok fegyverben más meglepetéseket is tartogat a felhőtlen szórakozásra vágyóknak. Phillips ugyanis nem csak a Strangelove-féle maró politikai szatírának fordít hátat (az amerikai kormány tudtának és részvételének minden nyomát takarosan kigyomlálva), de a dude-páros életmódja és tevékenysége közötti sikító ellentmondást sem nagyon aknázza ki gegforrásként (eltekintve pár betépett epizódtól és a kiváló kísérőzene-válogatás ironikus kommentárjaitól). Mintha csak a buzgó író-rendezőt inkább a történetben rejlő dráma vonzotta volna (megfejelve egy bagdadi csempészút fiktív kalandjával) egy barátság leamortizálódásáról, a pozitív hősnek választott Packouz hazugságoktól széthulló házasságáról és a keserű ébredésről az Amerikai Álomból. Ezzel azonban nem csak számára idegen terepre, de veszélyes aknamezőre tévedt: amint a film elhagyja a reflektív távolságtartást hősétől, nem csak humorát veszti, de felborul az alaptéma kényes erkölcsi egyensúlya is, felvetve a kérdést, hogy pontosan miért is kellene vicces-hepiendes megváltás-történetként nézni egy háborús vérontásokon élősködő totális antihős dicstelen karrierjét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/09 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12891