KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/január
• Schubert Gusztáv: Királyi többes A rendszer végszava
• Kovács András Bálint: Itt filmesztétika van Filmoktatás
• Zalán Vince: Beszélgetés Lányi Andrással Az esztergomi csata
• Sneé Péter: Fejezetek a filmtörténetből Filmoktatás
• Zsugán István: A diploma: névjegy Beszélgetés Gazdag Gyulával
• Hartai László: Mozgókép – iskolakeretben
FORGATÓKÖNYV
• Enyedi Ildikó: A víz kerek egy kerek edényben és szögletes egy szögletes edényben
HORROR
• Schubert Gusztáv: Sírontúli históriák Szellemmozi
• Hegyi Gyula: Félelempirula Ghost; Jákob létrája
• Molnár Gál Péter: Botrány a másvilágon Szellemmozi
• Magyar László András: Örök visszatérés Kísértetek régen és ma

• Koltai Ágnes: Coppola
• Hirsch Tibor: San Francisco szultánja Coppola mániái
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A Gustafssonok remenye és bizonytalansága Genf
KRITIKA
• Koltai Ágnes: A perzsa bili Pacsirták cérnaszálon
LÁTTUK MÉG
• Lukácsy Sándor: Az eltüsszentett birodalom
• Sneé Péter: Vad orchideák
• Bikácsy Gergely: Egy elkényeztetett gyermek utazása
• Békés Pál: Szemenszedett szenzáció
• Szemadám György: Arachnophobia
• Fáber András: Selyemgubó
• Tamás Amaryllis: A tél foglyai
• Székely Gabriella: Top Gun
TELEVÍZÓ
• György Péter: A valóság látszata 1990. október 26–27–28. a képernyőn
• Schlett István: A blokád a tv-ben Tévéblokád
• Lengyel László: Kedves Elemér! Az MTV elnökének

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A selyem sikolya

Ardai Zoltán

 

Párizsi varróleány 1913-ban áruházi lopásért tömlöcbe kerül. A bűntett szokatlan körülményei miatt a törvényszéki pszichiáter magához rendeli a grizettet és ráfüggeszti merő tekintetét. Hamarosan konstatálja, hogy előkelő lénnyel van dolga, a szó etno- és szocio-származási szempontoktól független (nietzschei) értelmében: a kisasszony képes eredeti észrevételekre, ugyanakkor nincs heves és állandó igénye mások értésére adni ezeket. Később kiviláglik, hogy előkelő természetével már jutott is valamire, élete titkos pazarsággal bír. Minthogy semmit sem szemlélt közönséges módon, szerencséje lett fölfedezhetni egy amúgy ismert anyagfajta ismeretlen dimenzióit. Ama boldog kevesek közé tartozik, akik a siralom völgyében ablakot találtak maguknak a mennyország aetheréhez. Az ő specialitása a selyem. Selymet oly kéjjel tud magához vonni – különösen ha tolvajlással szerezte, és ha a színárnyalat épp a kékek tizenhetedikje a Lafayette-textilalbumban –, hogy a selyem is kéjsikollyal válaszol neki, mint a világon senki másnak. Ők ketten igaz szeretők.

A középkorú lélekbúvár megirigyli ezt a sikert. Saját erotikus felfedezésekre indulni, a tündöklő példától elszakadni nincs ereje: szerelmi energiái a páciensre fordulnak, hátha a leányon át ő is hozzáférhetne valahogy a selyem rejtett szájához. Csak amikor a nagy háború vihara Észak-Afrikába hajítja, ott válik végre ő is transz-élmények alkotó részesévé, berber ápolónőjével párban. Bizakodik, hogy új életet kezdhet, de hiába minden, hazatérése után a hamita szűz emlékképe elmosódik benne, annál égetőbben újul ki a szent beteg iránti régi szenvedély. Ami elpusztítja végül, mert a varróleány, bár könnyezik gyötrelmei láttán, mit sem tehet érte, ahogyan a doktor szerelmes titkárnője is tehetetlen.

Mindezek filmi előadásmódja igen visszafogott, de nem nagyon finom: az európai középkánonba illeszkedik, némi ellentmondásba kerülve a „távol légy, alacsony tömeg”-tematikával. Azért a történelem menetének az a könnyed megvetése, mondhatni semmibevétele, amelyet A selyem sikolya tanúsít, így is jóleső.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/09 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1585