KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/február
• Simándi Júlia: A misszionáriusok nem a piacon vannak Üzletmozi
• Sneé Péter: Magyar bujálkodás
• Kenessei András: Misszionáriusok a piacon Művészmozi
• Zsugán István: Még forr a must Beszélgetés Sára Sándorral
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A bűn prófétái Gengsztermítoszok
• N. N.: Gengszterfilmek
• Hirsch Tibor: Amerikai rabló-pandúr Új idők gazemberei

• Zalán Vince: Képek által homályosan Alice a városokban
• Forgách András: Rókalyuk Privát háború
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Caligari előtt Pordenone
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Bizonytalanságban
• Székely Gabriella: Ga, ga avagy dicsőség a hősöknek
• Hegyi Gyula: Egyenesen át
• Hegyi Gyula: Bal lábam
• Ardai Zoltán: Miss Daisy sofőrje
• Tamás Amaryllis: Játékos végzet
• Tamás Amaryllis: Palimadár
TELEVÍZÓ
• György Péter: A metaforák vége Századvég és televízió
MÉDIA
• Nádasdy Ádám: A hölgy megtette kötelességét Thatcher és a BBC

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Pszichoszingli

Géczi Zoltán

Young Adult – amerikai, 2011. Rendezte: Jason Reitman. Szereplők: Charlize Theron, Patton Oswalt, Patrick Wilson. Forgalmazó: Select Video. 90 perc.

Diablo Cody, „a világ egyetlen sztiptíztáncosnője, akit túltengő önbecsülés gyötör” a Juno falrengető sikere után újfent összebútorozott Jason Reitmannal, aki a kritikailag felmagasztalt Egek ura után egy hasonló konstrukcióban készült produkciót vitt vászonra. A magánéleti válságban lévő, túlfejlett intellektusú kamaszlányt egy magánéleti válságban lévő, túlfejlett intellektusú harmincas írónőre cserélték, megtartva a kisvárosi helyszínt, és a rájuk jellemző, üdvösen markáns szerzői jegyekhez ragaszkodva készítettek egy low budget-drámát. A magyar ferdítésben Pszichoszingli címmel meggyalázott film, bár korántsem futott be olyan karriert, amire az alkotók neve miatt hivatott volna, a maga puritánságban rettentően imádnivaló, üdítően őszinte mozi, ami bátran kigúnyolja a mainstream popkultúra világképét: komisz humora, elbájoló gonoszsága, ragyogó karakterrajza, a hétköznapi abszurditások iránti érzékenysége könnyedén megbűvöli a főszereplővel azonos korú generáció képviselőit. A fel-felbukkanó szerkesztési problémákat Charlize Theron briliáns játéka és az egyébként is nívós dialógusokból kiemelkedő, tökéletes mondatok feledtetik, s bár a film senkit sem kecsegtet örökérvényű életmódreform-tanácsokkal (sem a nézők, sem a szereplők nem lesznek szemernyit sem okosabbak a játékidő végére), simán megéri beruházni erre a keserédes történetre, merthogy felettébb ritka az olyan komédia, amit felnőtt emberek készítettek felnőtt embereknek.

Extrák: audiókommentár, werkfilm, kimaradt jelenetek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/09 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11236