KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/február
• Simándi Júlia: A misszionáriusok nem a piacon vannak Üzletmozi
• Sneé Péter: Magyar bujálkodás
• Kenessei András: Misszionáriusok a piacon Művészmozi
• Zsugán István: Még forr a must Beszélgetés Sára Sándorral
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A bűn prófétái Gengsztermítoszok
• N. N.: Gengszterfilmek
• Hirsch Tibor: Amerikai rabló-pandúr Új idők gazemberei

• Zalán Vince: Képek által homályosan Alice a városokban
• Forgách András: Rókalyuk Privát háború
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Caligari előtt Pordenone
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Bizonytalanságban
• Székely Gabriella: Ga, ga avagy dicsőség a hősöknek
• Hegyi Gyula: Egyenesen át
• Hegyi Gyula: Bal lábam
• Ardai Zoltán: Miss Daisy sofőrje
• Tamás Amaryllis: Játékos végzet
• Tamás Amaryllis: Palimadár
TELEVÍZÓ
• György Péter: A metaforák vége Századvég és televízió
MÉDIA
• Nádasdy Ádám: A hölgy megtette kötelességét Thatcher és a BBC

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Felelsz vagy mersz

Roboz Gábor

Truth or Dare – amerikai, 2018. Rendezte: Jeff Wadlow. Írta: Michael Reisz, Jillian Jacobs, Chris Roach és Jeff Wadlow. Kép: Jacques Jouffret. Zene: Matthew Margeson. Szereplők: Tyler Posey (Lucas), Lucy Hale (Olivia), Sophia Taylor Ali (Penelope). Gyártó: Blumhouse Productions. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 100 perc.

 

Üzleti vállalkozásként a Blumhouse Productions vitán felül a 2010-es évek egyik legnagyobb sikersztorija, bemutatóik láttán legfeljebb a maradandó élményeket kereső nézők fanyaloghatnak: a „kis ráfordításból nagy bevételt” modellre alapozó cég éves terméséből általában alig egy-kettőt szokás esztétikailag is izgalmasnak tartani. Harmadik idei horrorjukban egy amerikai fiatalokból álló társaság egyik lánytagja mexikói kiruccanásuk alkalmával összeismerkedik egy megnyerő idegennel, aki ráveszi őket egy kör felelsz-vagy-merszre. Hazatérésük után azonban kiderül, hogy ártatlan szórakozás helyett vérre menő játékba keveredtek: valamilyen természetfeletti erő hatására minden soron következő kénytelen teljesíteni aktuális feladatát, különben.

A Felelsz vagy merszt csakis akkor tudjuk élvezni, ha szinte semmit sem kérünk rajta számon: kezdettől fogva evidens, hogy a film másban nem érdekelt azon túl, hogy lehetőleg kreatív/sokkoló/drámai módon váljon meg legfeljebb két jellemvonással bíró karaktereitől. Ugyan a logikájában a Végső állomás-franchise-t idéző filmet krimiszál is erősíti – a rohamosan fogyatkozó szereplők igyekeznek felkutatni kálváriájuk eredetét –, nehéz elképzelni, hogy bárki is revelatív élményt remélhet a megoldástól. Meglátni egy világszerte ismert játékban a horrorpotenciált nyilván briliáns produceri húzás volt (lásd Ouija), egyúttal a munka lényegi része is, ezután csak egy alibifilmet kellett összeeszkábálni: a produkció alig két hónap alatt meghúszszorozta minimális költségvetését, high-conceptjén túl kizárólag erre lehet majd emlékezni belőle.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13740