KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/február
• Simándi Júlia: A misszionáriusok nem a piacon vannak Üzletmozi
• Sneé Péter: Magyar bujálkodás
• Kenessei András: Misszionáriusok a piacon Művészmozi
• Zsugán István: Még forr a must Beszélgetés Sára Sándorral
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A bűn prófétái Gengsztermítoszok
• N. N.: Gengszterfilmek
• Hirsch Tibor: Amerikai rabló-pandúr Új idők gazemberei

• Zalán Vince: Képek által homályosan Alice a városokban
• Forgách András: Rókalyuk Privát háború
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Caligari előtt Pordenone
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Bizonytalanságban
• Székely Gabriella: Ga, ga avagy dicsőség a hősöknek
• Hegyi Gyula: Egyenesen át
• Hegyi Gyula: Bal lábam
• Ardai Zoltán: Miss Daisy sofőrje
• Tamás Amaryllis: Játékos végzet
• Tamás Amaryllis: Palimadár
TELEVÍZÓ
• György Péter: A metaforák vége Századvég és televízió
MÉDIA
• Nádasdy Ádám: A hölgy megtette kötelességét Thatcher és a BBC

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

New York-i történetek

Fáber András

 

A gyártó egy régi – nálunk főleg a hatvanas évek olasz filmjeiből ismert – műfajt újított fel, a szkeccsfilm műfaját, elsőrangú erőkkel, színvonalasan. A három történetet a helyszín – New York – fűzi össze, meg a szemlélet rokonsága. Keserédes sztorikat látunk, melyek mindegyike mai amerikai értelmiségi környezetben játszódik, s jó alkalmat ad egy-egy világhírű filmrendezőnek, illetve operatőrnek, hogy amolyan ujjpattintós „jutalomjátékban” vonultassák fel briliáns képességeiket. Az eredmény: kétharmad részben kellemes szórakozás, egyharmad részben zseniális fricska.

Sikeres, ámde javakorabeli festőművészt fiatalka barátnője addig csalja, míg a férfi új barátnőt szerez be – ez az Élettapasztalatok foglalata. Jópofa.

Tündérien talpraesett kislány összeboronálja csapodár apukáját és világszép anyukáját – erről szól Az élet Zoé nélkül. Aranyos.

Aztán jön egy pónem. Abszolút filmszerűtlenül szemben ül velünk, és azt magyarázza, hogy mennyi baja van a mamája miatt. О egyébként szeretne megnősülni, de a mama – lehetetlen viselkedésével – rendre meghiúsítja próbálkozásait. A rabelais-i probléma (nősüljön-e Panurge – a Pantagruel Harmadik Könyvének alapkérdése) egy váratlan csavarral abszurd tragikomédiában csap át: a mamát egy cirkuszi bűvész eltünteti, de nem tudja visszavarázsolni. A jónevű zsidó ügyvéd valójában megkönnyebbül, de kötelességszerúen mindent megtesz anyja felkutatására, még egy tehetségtelen, de bájos varázslónőt is felfogad, miközben a mama a város fél égboltját betöltő szellemalakként cseveg és perlekedik tovább, fittyet hányva a fantáziátlan materialistáknak. Frenetikus. A címe: Oidipusz Mifáj.

Ezt a harmadik történetet Woody Allen játssza és rendezte. „Futottak még”: Martin Scorsese, Francis Coppola, Nestor Almendros, Vittorio Storaro, Sven Nykvist és sokan mások.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/01 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4685