KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/február
• Simándi Júlia: A misszionáriusok nem a piacon vannak Üzletmozi
• Sneé Péter: Magyar bujálkodás
• Kenessei András: Misszionáriusok a piacon Művészmozi
• Zsugán István: Még forr a must Beszélgetés Sára Sándorral
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A bűn prófétái Gengsztermítoszok
• N. N.: Gengszterfilmek
• Hirsch Tibor: Amerikai rabló-pandúr Új idők gazemberei

• Zalán Vince: Képek által homályosan Alice a városokban
• Forgách András: Rókalyuk Privát háború
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Caligari előtt Pordenone
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Bizonytalanságban
• Székely Gabriella: Ga, ga avagy dicsőség a hősöknek
• Hegyi Gyula: Egyenesen át
• Hegyi Gyula: Bal lábam
• Ardai Zoltán: Miss Daisy sofőrje
• Tamás Amaryllis: Játékos végzet
• Tamás Amaryllis: Palimadár
TELEVÍZÓ
• György Péter: A metaforák vége Századvég és televízió
MÉDIA
• Nádasdy Ádám: A hölgy megtette kötelességét Thatcher és a BBC

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A férfiakalnd elmarad

Boros József

A női egyenjogúság témája olykor leszbikus túlzásokra ragadtatja a szerzőnőket: láthatólag elgyönyörködnek asszony- és leányhőseik makulátlan lelkében, intelligenciájában, bájos szépségében, a szavakból, mozdulatokból áradó finom felsőbbrendűségben, amely az egyenrangú nő sajátja. Mindezzel szemben áll az idétlen, önhitt, csöppet sem vonzó férfitest és -szellem, amely olyannyira nevetséges, hogy a világ végezetéig elegendő anyagot szolgáltathat a filmvígjátékot író, rendező hölgyek számára.

Marie Polednákova megsokszorozza az örök emberpárt, három feleség és három férj is bizonyíthatja utóbbiak sokrendbéli esendőségét az előbbiekkel szemben. A külön vakációra igyekvő családapák akciói a Férfiak póráz nélkül mintáját követik, de ezek nemcsak leleményben, hanem a családi-társadalmi háttér szatirikus felidézésében és a jellemábrázolás keserűségében is elmaradnak Mario Monicelli filmjétől. A kelet-európai jólét és a – rosszul elképzelt – értelmiségi-művészi munka unalmas kulisszái között ez nem meglepő. Szerencsére a férjek a rájuk tukmált gyerekhaddal együtt egy hegyi kunyhóba kerülnek, s itt Polednákova sem tőlük, sem önmagától nem tagad meg némi ötletességet az önellátó élet csetlés-botlásaiban.

A gyerekszereplők nemre való tekintet nélkül aranyosak, s ez így van jól, hiszen a nemi jelleg csak később vág rendet közöttük.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/01 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6232