KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/február
• Simándi Júlia: A misszionáriusok nem a piacon vannak Üzletmozi
• Sneé Péter: Magyar bujálkodás
• Kenessei András: Misszionáriusok a piacon Művészmozi
• Zsugán István: Még forr a must Beszélgetés Sára Sándorral
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A bűn prófétái Gengsztermítoszok
• N. N.: Gengszterfilmek
• Hirsch Tibor: Amerikai rabló-pandúr Új idők gazemberei

• Zalán Vince: Képek által homályosan Alice a városokban
• Forgách András: Rókalyuk Privát háború
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Caligari előtt Pordenone
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Bizonytalanságban
• Székely Gabriella: Ga, ga avagy dicsőség a hősöknek
• Hegyi Gyula: Egyenesen át
• Hegyi Gyula: Bal lábam
• Ardai Zoltán: Miss Daisy sofőrje
• Tamás Amaryllis: Játékos végzet
• Tamás Amaryllis: Palimadár
TELEVÍZÓ
• György Péter: A metaforák vége Századvég és televízió
MÉDIA
• Nádasdy Ádám: A hölgy megtette kötelességét Thatcher és a BBC

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Ördöggerinc

Kovács Marcell

El espinazo del diablo – spanyol-mexikói, 2001. Rendezte: Guillermo del Toro. Szereplők: Eduardo Noriega, Marisa Paredes, Federico Luppi, Fernando Tielve. Forgalmazó: Cinetel. 103 perc.

 

A 2001-ben készült, nálunk kevéssé ismert Ördöggerinc mintha az előzménye lenne Guillermo del Toro eddigi legnagyobb sikerének, A faun labirintusának. Szintén Spanyolországban játszódik, de még a polgárháború alatt, és a témája ugyanúgy a romlatlan, de sebezhető gyermeki lélek helytállása a nehéz időkben. A realista közegbe ágyazott történetben természetesen fontos szerephez jut a fantasztikum, a gyermekek számára nyitott másik valóság, ahonnan az életüket fenyegető veszélyekkel szemben a segítség érkezik. Ám az Ördöggerincben a fantasy még kevésbé cifra és burjánzó. Egyszerű, de hatásos kísértettörténetet látunk, Mario Bavát idéző, csodásan hamis színekben egy halott kisfiú igazságot szolgáltató szelleméről. A film remekül példázza, hogy miért nem szerencsés del Toro munkásságában a saját történetet elmesélő, személyes alkotások nyilvánvalónak tűnő elhatárolása a megrendelésre forgatott, hollywoodi képregény-feldolgozásoktól – amelyek forgatókönyvét mellesleg mindig a rendező írja. Ugyanaz az érzékenység érhető tetten del Toro minden munkájában: a Hellboy éppúgy a figuráknak szentelt szerető figyelem révén bűvöli el a nézőt, mint az Ördöggerinc, és fordítva, az Ördöggerinc is annak a hatásos képekbe sűrített karakterábrázolásnak az erejére épít, amit del Toro még gyerekfejjel a képregényekből szívott magába.

Extrák: Félórás werkfilm, néhány kimaradt jelenet és a del Toro rajzolta storyboard a végeredmény tükrében – megfelelő körítés a kiváló minőségben tálalt filmhez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/10 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9529