KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/március
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Esernyők és óceánok Jacques Demy halálára
• (X) : Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény És Alapítvány
• N. N.: A XXII. Budapesti Független Film- És Videószemle eredményei
• N. N.: A Magyar Filmkritikusok B. Nagy László Díja, 1990

• Reményi József Tamás: Hol kezdődik a bűn? Filmcenzúra
• Bayer Zsolt: Hol a cenzúra mostanában Filmcenzúra
• Lányi András: Javaslat Filmcenzúra
• Molnár Péter: Javaslat Filmcenzúra
• Kulin Ferenc: Fertőzést kapott a kultúra, amit ki kell hevernie Filmcenzúra
• Rajk László: A dohányzás is káros az egészségre Filmcenzúra
• Zalán Vince: A szenvedélyek melodrámája Pedro Almodovarról
• Márton László: Óriáspókok R. W. F. palackpostái
• Bikácsy Gergely: Gyémánt, rejtekhelyen Fény, víz, Ommerganck
• N. N.: André Antoine filmjei
• Pataki Éva: A tekintet szabad Beszélgetés Zsigmond Vilmossal, Szabó Gáborral, Edelenyi Jánossal és Illés Györggyel
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A távollét hercege
• Koltai Ágnes: Itt a szabadság!
• Székely Gabriella: Balladák filmje II.
• Bikácsy Gergely: A Paradicsom... ...és a Pokol
• Ardai Zoltán: Oltalmazó ég
• Szemadám György: Kedves ellenségem
• Koltai Ágnes: Éjszakáim szebbek, mint a nappalaitok
• Tamás Amaryllis: Szállnak a varjak
• Sneé Péter: Revans
• Sneé Péter: Áldott kitaszítottak
KÖNYV
• Csala Károly: A lehetetlen megkísértése Huszárik-breviárium
ELLENFÉNY
• Forgách András: Éld túl, amit nem tudsz megcsinálni

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Babylon AD

Varró Attila

 

Babylon AD­ – francia-angol, 2008. Rendezte: Mathieu Kassovitz. Írta: Maurice G. Dantec regényéből Mathieu Kassovitz, Eric Besnard és Joseph Simas. Kép: Thierry Arbogast. Zene: Atli Örvarsson. Szereplők: Vin Diesel (Toorop), Michelle Yeoh (Rebeka), Mélanie Thierry (Aurora), Charlotte Rampling (A főpapnő). Gyártó: CinéCinéma / MNP. Forgalmazó: Palace Pictures. Feliratos. 90 perc.

 

Mathieu Kassovitz két éves cyberpunk filmje választott műfaján túl két okból nevezhető a francia Szárnyas fejvadásznak. Először is alkotói felismerhetetlenségig átírták a gall William Gibsonként számon tartott Maurice G. Dantec ezerszálú, filozofikus, helyenként költői lebegésű cyber-disztópiáját egy egyenes vonalvezetésű, fordulatorientált, ám igen elliptikusra sikerült történetté – másodszor a filmből máris két verzió áll a nézők rendelkezésére, a mozivásznakra szánt akciódús, giccs-happy endes másfélórás, valamint egy rendezői százperces, sötétebb tónussal és több háttéranyaggal.

A hasonlóságok ezzel sajnos ki is merültek, Kassovitz ugyanis Ridley Scott zsáneröröksége helyett inkább Luc Besson nyomvonalát választotta, hogy utat találjon a mainstreambe: a Babylon AD mind cselekményét, mind kivitelezését tekintve valahol az Ötödik elem és a Szállító metszetébe helyezhető el. Adva van egy (népszerű akciószínész formálta) tar fejű és szőrös szívű ex-kommandós a közeljövőben, akinek friss zsoldosmunkája egy különös kamaszlány átszállítása Mongóliából New Yorkba, ám a különféle üzleti érdekek kereszttüzébe került páros útja egyszerű rutinküldetésből elkeseredett embervadászattá válik, amelynek tétje akár az egész emberiség jövője is lehet. Noha Kassovitz akció-scifije nem nélkülözi a cinema de look emlékét megidéző műfaji iróniát és szürreális látványvilágot, sokkal közelebb áll az ezredfordulós euro-trash törekvéseihez, ami másodvonalú álomgyári sztárok feneke alá tolt, középszerű speciális effektekkel kiglancolt látványverdákkal szeretne bizonyítani a nemzetközi multiplexekben – ahelyett, hogy (akár olcsón is kihozható) jól kitalált, egyéni ízű zsánertörténetekkel próbálkozna, miként ezt Besson is tette ifjúkori Élethalálharcával. Kassovitz azonban épp úgy hátrányára öregszik, mint nagy elődje, hajdani banlieu-s gyűlölete mára Hollywood-komfort pózokká dermedt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/09 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10368