KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/március
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Esernyők és óceánok Jacques Demy halálára
• (X) : Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény És Alapítvány
• N. N.: A XXII. Budapesti Független Film- És Videószemle eredményei
• N. N.: A Magyar Filmkritikusok B. Nagy László Díja, 1990

• Reményi József Tamás: Hol kezdődik a bűn? Filmcenzúra
• Bayer Zsolt: Hol a cenzúra mostanában Filmcenzúra
• Lányi András: Javaslat Filmcenzúra
• Molnár Péter: Javaslat Filmcenzúra
• Kulin Ferenc: Fertőzést kapott a kultúra, amit ki kell hevernie Filmcenzúra
• Rajk László: A dohányzás is káros az egészségre Filmcenzúra
• Zalán Vince: A szenvedélyek melodrámája Pedro Almodovarról
• Márton László: Óriáspókok R. W. F. palackpostái
• Bikácsy Gergely: Gyémánt, rejtekhelyen Fény, víz, Ommerganck
• N. N.: André Antoine filmjei
• Pataki Éva: A tekintet szabad Beszélgetés Zsigmond Vilmossal, Szabó Gáborral, Edelenyi Jánossal és Illés Györggyel
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A távollét hercege
• Koltai Ágnes: Itt a szabadság!
• Székely Gabriella: Balladák filmje II.
• Bikácsy Gergely: A Paradicsom... ...és a Pokol
• Ardai Zoltán: Oltalmazó ég
• Szemadám György: Kedves ellenségem
• Koltai Ágnes: Éjszakáim szebbek, mint a nappalaitok
• Tamás Amaryllis: Szállnak a varjak
• Sneé Péter: Revans
• Sneé Péter: Áldott kitaszítottak
KÖNYV
• Csala Károly: A lehetetlen megkísértése Huszárik-breviárium
ELLENFÉNY
• Forgách András: Éld túl, amit nem tudsz megcsinálni

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Jónás, aki a bálnában élt

Turcsányi Sándor

„Egy zsidó kisfiú története, amely német koncentrációs táborban játszódik... Képek, benyomások, futó érzések egyszerű, lecsupaszított gyors egymásutánisága. Egy szótagot sem pazarol arra, hogy kommentálja vagy felnőtt megjegyzésekkel hangsúlyozza ezt a leegyszerűsített, sallangmentes gyermeki elbeszélést’ – írta a hetvenes évek végén Natalia Ginzburg Jona Oberski Gyermekévek című könyvéről.

Nem véletlen, hogy a forgalmazói tájékoztatóban éppen ezt a szöveget emeli ki a film eladója, és csomagolja a mű mellé. Így látja a regényt a film rendezője is. Éppen ezért különösen visszafogott, sőt tompított, fékezett hatású művet készített. Hatásvadász jelenetek nélkül. Hatásos jelenetek nélkül.

Egy Bergen-Belsenben játszódó történetet moziba vinni istenkísértő vállalkozás, szinte biztos kudarc. Közismert tény, életünk szörnyűségei nem szélesvásznon, háromezer statisztával és a Walkűrök lankadatlan lovaglásával a háttérben történnek meg. Indulattalan, szűk szobákban kiáltozunk. Nem hallunk, s azonképp nem hallanak minket. Ám ha ehhez ragaszkodva próbáljuk ábrázolni a traumát magát, valószínűleg az is hallhatatlan, láthatatlan, bezárt marad. A dolgok történnek velünk és körülöttünk, s mi nézzük, tűrjük tétován, szenvtelen szemlélőként. Ám nem így a moziban.

Roberto Faenza addig igyekszik pasztell maradni, mígnem kilúgoz mindent anyagából. Az vész el a filmből, amiről szólna. Kende János szellős-tágas képei, melyekre egyéb alkalmakkor oly fogékonyak voltunk, most csak illusztrációk egy érzéketlen üzenőfüzetben.

Egy Bergen-Belsenben játszódó filmről azt mondani, rossz, bajos. Vannak dolgok, mik mindennap eszünkbe kell, hogy jussanak. De ha a Jónás... hatására tennénk ezt, egy idő után azon kéne gondolkodnunk, miért is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/02 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1053