KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/március
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Esernyők és óceánok Jacques Demy halálára
• (X) : Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény És Alapítvány
• N. N.: A XXII. Budapesti Független Film- És Videószemle eredményei
• N. N.: A Magyar Filmkritikusok B. Nagy László Díja, 1990

• Reményi József Tamás: Hol kezdődik a bűn? Filmcenzúra
• Bayer Zsolt: Hol a cenzúra mostanában Filmcenzúra
• Lányi András: Javaslat Filmcenzúra
• Molnár Péter: Javaslat Filmcenzúra
• Kulin Ferenc: Fertőzést kapott a kultúra, amit ki kell hevernie Filmcenzúra
• Rajk László: A dohányzás is káros az egészségre Filmcenzúra
• Zalán Vince: A szenvedélyek melodrámája Pedro Almodovarról
• Márton László: Óriáspókok R. W. F. palackpostái
• Bikácsy Gergely: Gyémánt, rejtekhelyen Fény, víz, Ommerganck
• N. N.: André Antoine filmjei
• Pataki Éva: A tekintet szabad Beszélgetés Zsigmond Vilmossal, Szabó Gáborral, Edelenyi Jánossal és Illés Györggyel
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A távollét hercege
• Koltai Ágnes: Itt a szabadság!
• Székely Gabriella: Balladák filmje II.
• Bikácsy Gergely: A Paradicsom... ...és a Pokol
• Ardai Zoltán: Oltalmazó ég
• Szemadám György: Kedves ellenségem
• Koltai Ágnes: Éjszakáim szebbek, mint a nappalaitok
• Tamás Amaryllis: Szállnak a varjak
• Sneé Péter: Revans
• Sneé Péter: Áldott kitaszítottak
KÖNYV
• Csala Károly: A lehetetlen megkísértése Huszárik-breviárium
ELLENFÉNY
• Forgách András: Éld túl, amit nem tudsz megcsinálni

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Colombiana

Tüske Zsuzsanna

Colombiana – francia-amerikai, 2011. Rendezte: Olivier Megaton. Írta: Luc Besson és Robert Mark Kamen. Kép: Romain Lacourbas. Zene. Nathaniel Mécaly. Szereplők: Zoe Sardana (Cataleya), Michael Vartan (Danny), Cliff Curtis (Emilio), Lennie James (Ross). Gyártó: Europa Corp / Stage 6 Films. Forgalmazó: Pro Video Film & Distribution. Feliratos.108 perc.

Luc Besson neve mára nem csupán a modern francia kultfilm megteremtésével függ össze: az egykori, lendületbõl és hatásból táplálkozó, céltudatos rebellist húsz év távlatából immár közepes akciófilm-producerként és díjnyertes vadmacskák kitenyésztõjeként szokás azonosítani. Az alom elsõ jövevénye – Nikita néven – még 1990-ben látta meg a napvilágot, majd néhány év és jó pár celluloid tekercs lepergésével, Besson polihisztor közremûködése nyomán törékenységükben is égi amazonok (Az ötödik elem, Jeanne D’Arc, Angel-A), bosszúvágytól acélosodott gyermeklányok (Leon, a profi), szilaj bombázók (Banditák), valamint öntudatos kalandornõk (Adèle és a múmiák rejtélye) születésével vált mind népesebbé a család.

A legfrissebb tag, Cataleya esetében egy testben találkozik Mathilda, a családja lemészárlása miatt bosszúra szomjazó kiskorú és a bérgyilkosnõvé érett ragadozó Nikita-figurája: a fõhõsnõ egész életét arra teszi fel, hogy egy kolumbiai bûnbanda tagjainak kiirtásával eljusson elsõdleges célpontjához, apja egykori munkaadójához és gyilkosához. Életformája a normális emberi kapcsolatoknak még az esélyét sem engedi: bájos lurkók helyett habzó szájú vérebeket nevel, élettárs gyanánt pedig csupán egy jóvágású zsúrfiút tud felmutatni, aki nagyrészt értetlenül áll a kapcsolat eseményei elõtt. Így aztán mire közel kerül célja megvalósításához, Cataleyának nem csak a bûnözõkkel és a hatósággal, de saját magával is meg kell küzdenie.

A csinos bosszúálló életre keltéséért Besson ezúttal csupán íróként felelt, a rendezõi irányítás a néhány rövidfilmet, sorozatot és fapadosra tákolt akciófilmet (Vörös szirén, A szállító 3.) jegyzõ Olivier Megaton kezébe került, akinek ezúttal sem jött be a nagy dobás: a néhol triviális megoldásokkal rövidre zárt, máskor hatástalanná szabdalt akciójelenetek, az egymás mellé dobált klisék és az unalomba fulladó érzelmi kitérõk nyomán filmje legalább olyan súlytalanná válik, mint szellõzõcsatornákban is könnyeden mozgó, habtestû macskanõje.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/10 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10824