KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/március
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Esernyők és óceánok Jacques Demy halálára
• (X) : Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény És Alapítvány
• N. N.: A XXII. Budapesti Független Film- És Videószemle eredményei
• N. N.: A Magyar Filmkritikusok B. Nagy László Díja, 1990

• Reményi József Tamás: Hol kezdődik a bűn? Filmcenzúra
• Bayer Zsolt: Hol a cenzúra mostanában Filmcenzúra
• Lányi András: Javaslat Filmcenzúra
• Molnár Péter: Javaslat Filmcenzúra
• Kulin Ferenc: Fertőzést kapott a kultúra, amit ki kell hevernie Filmcenzúra
• Rajk László: A dohányzás is káros az egészségre Filmcenzúra
• Zalán Vince: A szenvedélyek melodrámája Pedro Almodovarról
• Márton László: Óriáspókok R. W. F. palackpostái
• Bikácsy Gergely: Gyémánt, rejtekhelyen Fény, víz, Ommerganck
• N. N.: André Antoine filmjei
• Pataki Éva: A tekintet szabad Beszélgetés Zsigmond Vilmossal, Szabó Gáborral, Edelenyi Jánossal és Illés Györggyel
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A távollét hercege
• Koltai Ágnes: Itt a szabadság!
• Székely Gabriella: Balladák filmje II.
• Bikácsy Gergely: A Paradicsom... ...és a Pokol
• Ardai Zoltán: Oltalmazó ég
• Szemadám György: Kedves ellenségem
• Koltai Ágnes: Éjszakáim szebbek, mint a nappalaitok
• Tamás Amaryllis: Szállnak a varjak
• Sneé Péter: Revans
• Sneé Péter: Áldott kitaszítottak
KÖNYV
• Csala Károly: A lehetetlen megkísértése Huszárik-breviárium
ELLENFÉNY
• Forgách András: Éld túl, amit nem tudsz megcsinálni

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Tini nindzsa teknőcök

Varró Attila

Teenage Mutant Ninja Turtles – amerikai, 2014. Rendezte: Jonathan Liebesman. Írta: Josh AppleBaum és André Nemec. Kép: Lula Carvalho. Zene: Brian Tyler. Szereplők: Megan Fox (April), William Fichtner (Sachs), Will Arnett (Vernon), Whoopi Goldberg (Bernadette). Gyártó: Paramount Pictures / Nickelodeon Movies. Forgalmazó: UIP-Duna Film Szinkronizált. 101 perc.

 

Bő negyed százada, a posztmodern tömegfilm és a képregény-adaptációk termékeny párkapcsolatának hőskorában még senkit sem zavart, ha bumfordi bábfigurák játszottak szuperhősöket; a maszkos igazságosztóknak nem kellett kisebb planetáris katasztrófa, hogy kikeljenek az ágyból; nő pedig legfeljebb akkor juthatott főhős-szerephez, ha minimum egy antopomorf állatpartnerrel osztozott rajta, csillagközi kacsától mutáns óriáskenguruig. Ennek a boldog őskáosznak emblematikus szülöttei a tini mutáns nindzsateknősök: már csapatnevük is maga volt a színpompás trash-gyönyör és alkotógárdájuk röpke tíz népszerű képregény-év, egy kultikus televíziós rajzfilmsorozat és egy szerethetően idióta Golden Harvest mozitrilógia erejéig mindent ki is aknázott bizarr koncepciójukból. Eszement koruknak efemer bálványai voltak, röpke filmkarrierjüket még egy ezredfordulós komputer-animációs kísérlet sem tudta feltámasztani – mígnem a szellemzsarukkal és galaktikus őrzőkkel újjáéledő kikacsintós/komikus retró-hullám idén őket is kiöntötte a szennycsatornákból.

A Michael Bay égisze alatt elkészült reboot hosszas hercehurcák után végül maradt a régi alapképletnél: April, a férfinemre érzéketlen riporterlány négy pizzarajongó, génmutáns harciteknőc oldalán megmenti New Yorkot a gonosz Zúzó rémuralmától, amit árulkodó módon ezúttal a Sachs (ejtsd: szex) Industry képvisel. A mókás párbeszédek és önreflektív poénparádék azonban kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy ellensúlyozzák mindazon károkat, amiket a technoteknősök poszt-gollam fiziogniómiája és a harci jelenetek CGI-megalomániája okoz az egész alapkoncepciónak – mintha csak a Faster Pussycat, Kill, Kill! színes pornó-remake-jét néznénk, áramvonalas Vogue-modellekkel a főszerepben. Liebesman munkája unalomig száraz tésztája mindannak, amiből manapság egy megapic-et gyúrnak: 45 perces akciófinálé, megbízható önismétlés és Megan Fox fenékpanorámája – csak éppen az a sajtszag hiányzik nagyon feltétjéből, meg a bájos sületlenség.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/09 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11768