KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/március
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Esernyők és óceánok Jacques Demy halálára
• (X) : Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény És Alapítvány
• N. N.: A XXII. Budapesti Független Film- És Videószemle eredményei
• N. N.: A Magyar Filmkritikusok B. Nagy László Díja, 1990

• Reményi József Tamás: Hol kezdődik a bűn? Filmcenzúra
• Bayer Zsolt: Hol a cenzúra mostanában Filmcenzúra
• Lányi András: Javaslat Filmcenzúra
• Molnár Péter: Javaslat Filmcenzúra
• Kulin Ferenc: Fertőzést kapott a kultúra, amit ki kell hevernie Filmcenzúra
• Rajk László: A dohányzás is káros az egészségre Filmcenzúra
• Zalán Vince: A szenvedélyek melodrámája Pedro Almodovarról
• Márton László: Óriáspókok R. W. F. palackpostái
• Bikácsy Gergely: Gyémánt, rejtekhelyen Fény, víz, Ommerganck
• N. N.: André Antoine filmjei
• Pataki Éva: A tekintet szabad Beszélgetés Zsigmond Vilmossal, Szabó Gáborral, Edelenyi Jánossal és Illés Györggyel
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A távollét hercege
• Koltai Ágnes: Itt a szabadság!
• Székely Gabriella: Balladák filmje II.
• Bikácsy Gergely: A Paradicsom... ...és a Pokol
• Ardai Zoltán: Oltalmazó ég
• Szemadám György: Kedves ellenségem
• Koltai Ágnes: Éjszakáim szebbek, mint a nappalaitok
• Tamás Amaryllis: Szállnak a varjak
• Sneé Péter: Revans
• Sneé Péter: Áldott kitaszítottak
KÖNYV
• Csala Károly: A lehetetlen megkísértése Huszárik-breviárium
ELLENFÉNY
• Forgách András: Éld túl, amit nem tudsz megcsinálni

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A bunyós

Csordás Lajos

 

Első hallásra viccnek tűnik, hogy egy boxklubot Szent Családnak neveznek. Mégsem az. A Szent Család ugyanis egy belfasti műintézmény, s a név ebben az esetben azt jelenti, hogy a klubba katolikusok és protestánsok, vagyis írek és angolok is eljárhatnak egy kis ökumenikus pofozkodásra. A box ezúttal a béke sportja, persze az angol-ír kesztyűcsaták azért mindig a hódítók és az elnyomottak harcáról szólnak. De legalább nem bombával. És pont ez nem tetszik az IRA harcias szárnyának.

Jim Sharidan újabb ír témájú filmje lehetne akár az Apám nevében folytatása is. Ahogy abban megénekelte a börtönt, úgy A bunyósban most elzengi a szabadulást és az újrakezdést. Főhőse – ki más, mint Daniel Day-Lewis – tizennégy évi raboskodás után próbálja folytatni kettétört boxkarrierjét. A régi, lezüllött klubban újra felállítja a ringet, elővakarja a hajléktalanszállóról egykori edzőjét, s megkezdi a maga kesztyűs függetlenségi harcát.

A bunyós politikai mozi, boxfilm és kesernyés love story egyszerre. Sharidan felemásan viszonyul az IRA-hoz: elítéli a terrort, de magát az ellenállást nagyon is fontosnak tartja.

Ami a boxot illeti, Daniel Day-Lewis nem egy Rocky-Stallone, ám egyáltalán nem látszik ügyetlennek a szorítóban. Sőt... Állítólag a forgatásra hasonló elszántsággal készült, mint annak idején Robert DeNiro a Dühöngő bikára. Edzője a hajdani ír boxvilágbajnok, maga Barry McGuian volt, akinek élettörténete szolgáltatta A bunyós alapötletét. Munkájuk eredményét csak azon tudnám lemérni, hogy amikor kifelé jövünk a moziból, felhajtott gallérokat látok, és a vállak alig férnek át az ajtón.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/04 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3676