KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/március
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Esernyők és óceánok Jacques Demy halálára
• (X) : Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény És Alapítvány
• N. N.: A XXII. Budapesti Független Film- És Videószemle eredményei
• N. N.: A Magyar Filmkritikusok B. Nagy László Díja, 1990

• Reményi József Tamás: Hol kezdődik a bűn? Filmcenzúra
• Bayer Zsolt: Hol a cenzúra mostanában Filmcenzúra
• Lányi András: Javaslat Filmcenzúra
• Molnár Péter: Javaslat Filmcenzúra
• Kulin Ferenc: Fertőzést kapott a kultúra, amit ki kell hevernie Filmcenzúra
• Rajk László: A dohányzás is káros az egészségre Filmcenzúra
• Zalán Vince: A szenvedélyek melodrámája Pedro Almodovarról
• Márton László: Óriáspókok R. W. F. palackpostái
• Bikácsy Gergely: Gyémánt, rejtekhelyen Fény, víz, Ommerganck
• N. N.: André Antoine filmjei
• Pataki Éva: A tekintet szabad Beszélgetés Zsigmond Vilmossal, Szabó Gáborral, Edelenyi Jánossal és Illés Györggyel
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A távollét hercege
• Koltai Ágnes: Itt a szabadság!
• Székely Gabriella: Balladák filmje II.
• Bikácsy Gergely: A Paradicsom... ...és a Pokol
• Ardai Zoltán: Oltalmazó ég
• Szemadám György: Kedves ellenségem
• Koltai Ágnes: Éjszakáim szebbek, mint a nappalaitok
• Tamás Amaryllis: Szállnak a varjak
• Sneé Péter: Revans
• Sneé Péter: Áldott kitaszítottak
KÖNYV
• Csala Károly: A lehetetlen megkísértése Huszárik-breviárium
ELLENFÉNY
• Forgách András: Éld túl, amit nem tudsz megcsinálni

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Álmok a távoli útról

Gáti Péter

 

Az álmok, az emlékek a lassan ködbe vesző múltba vezetnek, hogy elfeledtessék a gyötrően kisszerű és kijózanító jelent. Nikola Korabov lírai hangvételű filmjének hőse, Vladko amolyan csehovi figura. Hajdan cirkuszi zenebohóc, akit betegsége miatti kényszerű távozása a manézs csillogó világából, az érdekes és változatos élet sűrűjéből lelkileg összeroppantott. Nagybátyja vidéki kocsmájában álmodozik az egykori szebb napokról, gramonfonlemezei és snapszos kupicái társaságában. Rezignált beletörődéssel veszi tudomásul az őt ért csapást, belefeledkezik a szomorúságba, saját tehetetlenségébe.

Nikola Korabov a lelki rezdülések, a cselekménytelenség és mozdulatlanság mögött megbúvó emberi tragédiák tolmácsolására tett kísérletet. Emlékcserepek sorjáznak egymás után, kiegészítve és szembeállítva a kisszerűségbe lehúzó provincializmus életképeivel.

Az Álmok a távoli útról című film azonban nem tudja előcsalogatni a kibicsaklott sorsok, a megfeneklett remények rajza mögül a valódi drámát. Kissé érzelgős, önsajnálkozással átitatott szomorúság lengi be a többnyire szépelgő mívességgel fotografált emlékező jeleneteket, a boldogtalanság egyhangú stációit. Bár csehovi hangulat jellemzi Nikola Korabov emlékfüzérét, de a csehovi jellemábrázolás mélységei nélkül. Elringat a film minden egyes kockájából áradó bánat, de felkavarni nem tud és hatása sem tart tovább a kijáratnál.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/03 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5338