KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/március
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Esernyők és óceánok Jacques Demy halálára
• (X) : Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény És Alapítvány
• N. N.: A XXII. Budapesti Független Film- És Videószemle eredményei
• N. N.: A Magyar Filmkritikusok B. Nagy László Díja, 1990

• Reményi József Tamás: Hol kezdődik a bűn? Filmcenzúra
• Bayer Zsolt: Hol a cenzúra mostanában Filmcenzúra
• Lányi András: Javaslat Filmcenzúra
• Molnár Péter: Javaslat Filmcenzúra
• Kulin Ferenc: Fertőzést kapott a kultúra, amit ki kell hevernie Filmcenzúra
• Rajk László: A dohányzás is káros az egészségre Filmcenzúra
• Zalán Vince: A szenvedélyek melodrámája Pedro Almodovarról
• Márton László: Óriáspókok R. W. F. palackpostái
• Bikácsy Gergely: Gyémánt, rejtekhelyen Fény, víz, Ommerganck
• N. N.: André Antoine filmjei
• Pataki Éva: A tekintet szabad Beszélgetés Zsigmond Vilmossal, Szabó Gáborral, Edelenyi Jánossal és Illés Györggyel
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A távollét hercege
• Koltai Ágnes: Itt a szabadság!
• Székely Gabriella: Balladák filmje II.
• Bikácsy Gergely: A Paradicsom... ...és a Pokol
• Ardai Zoltán: Oltalmazó ég
• Szemadám György: Kedves ellenségem
• Koltai Ágnes: Éjszakáim szebbek, mint a nappalaitok
• Tamás Amaryllis: Szállnak a varjak
• Sneé Péter: Revans
• Sneé Péter: Áldott kitaszítottak
KÖNYV
• Csala Károly: A lehetetlen megkísértése Huszárik-breviárium
ELLENFÉNY
• Forgách András: Éld túl, amit nem tudsz megcsinálni

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

A kétéltű ember

Karcsai Kulcsár István

A sci-fi kedvelők különös emberek. Rajongva szeretett műfajuk körül valóságos kultuszt alakítanak ki. Nemcsak a tudományos-fantasztikus filmeket ismerik, hanem azok eredetét, irodalmát is, a filmek körül kialakult történeteket, legendákat A kétéltű ember bizonyára sok sci-fi hódolónak okoz örömet, hiszen írója a műfaj egyik alapítója, klasszikusa, Alekszandr Beljajev. 1925-től 1942-ben bekövetkezett haláláig, jórészt betegsége rabságában ötvennél több tudományos-fantasztikus, elbeszélést, regényt írt. Ennek az irodalomnak egyik meghonosítója a Szovjetunióban. A kétéltű ember 1928-ban született regénye nyomán készült. Tulajdonképpen egy nagy, romantikus szerelmi történet, azzal a különös mozzanattal, hogy a férfi főhős, Ichtiander kétéltű, szárazföldi és vízalatti életre egyaránt képes. Az eredeti regény nyomán a rutinos forgatókönyvíró, Alekszej Kapler érdekfeszítő filmet írt, a megvalósításban pedig két rendező is, Kazanszkij és Csebotarev jeleskedett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8237