KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/április
KRÓNIKA
• (X) : Belga filmhét
• N. N.: Filmvilág Alapítvány
• (X) : Filmremekek a szombathelyi főiskolán

• Schubert Gusztáv: A rejtőzködő ördög Sátánmozi
• Popper Péter: Gonoszlélektan Emlékezés régi ördögökre
• Csörögi István: Pokolzene Heavy feeling
FORGATÓKÖNYV
• Grunwalsky Ferenc: E. A. Poe utolsó mondata Eddie nincs többé

• Zsugán István: Valahol Ukrajnában Beszélgetés Bacsó Péterrel
• Takács Ferenc: Aprószentek legendái Henry és June
• Forgách András: Rossz filmek – jelentős álmok
MÉDIA
• Wisinger István: Miért fajulnak el a tények? A valóság és televíziós változatai
• N. N.: Háború az éterben
LÁTTUK MÉG
• Létay Vera: Szétlőtt vasárnap
• Koltai Ágnes: Számokba fojtva
• Bikácsy Gergely: Afodrásznő férje
• Zalán Vince: Végelgyengülés
• Kövesdy Gábor: A Keresztapa III.
• Báron György: Rocky V.
• Tamás Amaryllis: Harry és Sally

• Csörögi István: Filmfax
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Az elpiszkolt logika

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Dobolj ha tudsz!

Alföldi Nóra

Zvijezda je roden – szerb, 2009. Rendezte és írta: Vanja Kovaćević. Kép: Pablo Ferro Zivanović. Szereplők: Vanja Kovačević, Marija Jovanović, Aleksandra Sisić, Miloš Popović. Gyártó: Intermedia Network. Forgalmazó: Odeon. Feliratos. 75 perc.

 

Egyesek szerint a dobos a bandában nagyjából ugyanaz, mint egy hangmérnök a forgatáson; hátul megbújva adja az alapzajt a műremekhez. Vanja Kovačević szerb rendező nem hangmérnök ugyan, de valamiért előszeretettel lógatja bele saját szakemberét vagy éppen annak bundás puskamikrofonját képkivágataiba, jelezvén, hogy dokumentumfilmje mögött mégiscsak áll egy stáb. Jó tudni ezt, mert mind kezdeményezése, mind filmje frusztrálóan minimalista koncepció mentén építkezik: a Dobolj, ha tudsz című 75 perces szösszenete arról mesél, hogyan rakott össze egy Decemberist tribute-bandát, valamint tanult meg a nulláról dobolni ennyi idő alatt. Csinálj filmet, csinálj zenét – mint a mellékelt ábra is mutatja, manapság ennek nem kell nagy feneket keríteni, az eszközök hozzáférhetőek, a laptop-táskában ott a stúdió (és a vágószoba), a zsebben ott a kamera, a nyersanyag korlátlan, próbateremnek jó a hangszigetelt lakás is. Ráadásul napjainkban sokkal menőbb dolog kisközönség előtt exkluzív szeretet-koncerteket adni, mint elérhetetlen olümposzi istenként stadionokban ugrálni.

Kovačević ki is használja ezt a szerény hozzáállást, szorgosan követi projektjének fejlődéstörténetét, házistatívjára szerelt kamerájával gondosan rögzíti a próbafolyamatokat és saját küzdelmét a hangszeren. Rockumentary-jét eközben jó tempóban, klasszikus vonalvezetéssel (a banda megálmodásától a mindent eldöntő, feszültséggel teli első fellépésig) szervezi, anyagát alkalmanként telefonos felvételekkel egészíti ki. A Dobolj, ha tudsz mindazonáltal ízig-vérig barkácsmunka, a videómegosztóknak és közösségi portáloknak köszönhető do-it-yourself trend fénykorában majdhogynem túlzásnak tetszhet a szedett-vedettség bája, pár kattintást azonban mindenképpen megér.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/03 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10567