KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/április
KRÓNIKA
• (X) : Belga filmhét
• N. N.: Filmvilág Alapítvány
• (X) : Filmremekek a szombathelyi főiskolán

• Schubert Gusztáv: A rejtőzködő ördög Sátánmozi
• Popper Péter: Gonoszlélektan Emlékezés régi ördögökre
• Csörögi István: Pokolzene Heavy feeling
FORGATÓKÖNYV
• Grunwalsky Ferenc: E. A. Poe utolsó mondata Eddie nincs többé

• Zsugán István: Valahol Ukrajnában Beszélgetés Bacsó Péterrel
• Takács Ferenc: Aprószentek legendái Henry és June
• Forgách András: Rossz filmek – jelentős álmok
MÉDIA
• Wisinger István: Miért fajulnak el a tények? A valóság és televíziós változatai
• N. N.: Háború az éterben
LÁTTUK MÉG
• Létay Vera: Szétlőtt vasárnap
• Koltai Ágnes: Számokba fojtva
• Bikácsy Gergely: Afodrásznő férje
• Zalán Vince: Végelgyengülés
• Kövesdy Gábor: A Keresztapa III.
• Báron György: Rocky V.
• Tamás Amaryllis: Harry és Sally

• Csörögi István: Filmfax
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Az elpiszkolt logika

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Olvasónk...

Csala Károly

 

Olvasónk (és alkalmanként külső munkatársunk) észrevétele teljesen jogos: nyilvánvaló az ellentmondás. A tények viszont tények, s ezeket – esetünkben – a hivatalos Belga Filmévkönyv közli. Előrebocsátom, hogy az említett brosúrában „nagyfilm”-ről beszéltem, ideértve tehát a hosszú dokumentumfilmeket is. Ám nem ez a magyarázat, helyesebben, ez még nem magyarázat az ellentmondásra, hiszen a különbözetet nem az ilyen dokumentumfilmek teszik ki.

Nem tartózkodtam Magyarországon a belga filmhét idején, ezért a sajtótájékoztatón sem vehettem részt. Lehetséges, hogy ott csupán a vallon, vagy csupán a flamand filmtermésről esett szó? Belgium filmgyártása egészében mindenképp jóval nagyobb méretű az „évi 5-6 filmnél”. Legalábbis az utóbbi időben.

Utoljára ugyanis 1976-ban készült Belgiumban mindössze 7 játékfilm (plusz 5 hosszú dokumentumfilm), azóta évről évre több! Már 1977-ben is 13 játékfilm (plusz 7 hosszú dokumentumfilm), valamint a két televízió számára még 10 játékfilm – összesen tehát kerek 30 az évi „nagyfilm”-termés. Az 1980-as adatokat még nem ismerem; 1979-ből viszont pontos számokkal szolgálhatok: 18 játékfilm, 8 hosszú dokumentumfilm, valamint 9 játékfilm a televízió számára. Ez összesen 35 „nagyfilm”. S az előző, 1978-as esztendő termése még ezt is fölülmúlta: pontosan 40 egészestés film készült Belgiumban. Ezért bátorkodtam „évente 35–40 nagyfilmről” beszélni szóbanforgó írásomban.

 

Csala Károly


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/12 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7230