KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/április
KRÓNIKA
• (X) : Belga filmhét
• N. N.: Filmvilág Alapítvány
• (X) : Filmremekek a szombathelyi főiskolán

• Schubert Gusztáv: A rejtőzködő ördög Sátánmozi
• Popper Péter: Gonoszlélektan Emlékezés régi ördögökre
• Csörögi István: Pokolzene Heavy feeling
FORGATÓKÖNYV
• Grunwalsky Ferenc: E. A. Poe utolsó mondata Eddie nincs többé

• Zsugán István: Valahol Ukrajnában Beszélgetés Bacsó Péterrel
• Takács Ferenc: Aprószentek legendái Henry és June
• Forgách András: Rossz filmek – jelentős álmok
MÉDIA
• Wisinger István: Miért fajulnak el a tények? A valóság és televíziós változatai
• N. N.: Háború az éterben
LÁTTUK MÉG
• Létay Vera: Szétlőtt vasárnap
• Koltai Ágnes: Számokba fojtva
• Bikácsy Gergely: Afodrásznő férje
• Zalán Vince: Végelgyengülés
• Kövesdy Gábor: A Keresztapa III.
• Báron György: Rocky V.
• Tamás Amaryllis: Harry és Sally

• Csörögi István: Filmfax
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Az elpiszkolt logika

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vágta

Barabás Judit

 

Bármilyen hálás és kedvelt téma a polgárháború, ebben a filmben nem sikerült semmi újat mondani róla.

Egyetlen ötlete van a rendezőnek: az, hogy a háború iszonyatával és pusztításával szembenálló értékeket, szépséget a lovak testesítik meg. Az ő sorsukat szánták a film készítői a drámai feszültség magjának: a fehérek, miközben menekülnek, az állatokkal nem törődnek, magukra hagyják őket. Ám a film valamiképpen mégis a lovak életben maradásával végződik. Ez a happy end azonban teljesen indokolatlan, sőt: a bonyolultnak egyáltalában nem nevezhető cselekmény is csak fáradságosán követhető.

A legélvezhetőbb jelenetek végül is azok, amelyekben hosszú percekig (lassítva, gyorsítva, úsztatva, lebegtetve) csak a vágtató ménest látjuk – a szép állatokat és a technikai trükkök csillogását.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/02 44-45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7565