KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/április
KRÓNIKA
• (X) : Belga filmhét
• N. N.: Filmvilág Alapítvány
• (X) : Filmremekek a szombathelyi főiskolán

• Schubert Gusztáv: A rejtőzködő ördög Sátánmozi
• Popper Péter: Gonoszlélektan Emlékezés régi ördögökre
• Csörögi István: Pokolzene Heavy feeling
FORGATÓKÖNYV
• Grunwalsky Ferenc: E. A. Poe utolsó mondata Eddie nincs többé

• Zsugán István: Valahol Ukrajnában Beszélgetés Bacsó Péterrel
• Takács Ferenc: Aprószentek legendái Henry és June
• Forgách András: Rossz filmek – jelentős álmok
MÉDIA
• Wisinger István: Miért fajulnak el a tények? A valóság és televíziós változatai
• N. N.: Háború az éterben
LÁTTUK MÉG
• Létay Vera: Szétlőtt vasárnap
• Koltai Ágnes: Számokba fojtva
• Bikácsy Gergely: Afodrásznő férje
• Zalán Vince: Végelgyengülés
• Kövesdy Gábor: A Keresztapa III.
• Báron György: Rocky V.
• Tamás Amaryllis: Harry és Sally

• Csörögi István: Filmfax
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Az elpiszkolt logika

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Gyermekkorom kenyere

Hegyi Gyula

Aknát – veszélyes, bármelyik pillanatban gyilkolni kész robbanószert – szedni köztudomás szerint nem éppen gyerekjáték: a képzett és gyakorlott tűzszerészek is súlyos áldozatok árán küzdenek meg a háborúk e hosszú időre tartósított, halált hozó konzerveivel. A Gyermekkorom kenyere című szovjet film ifjú, tizenöt éves hőse afféle autodidakta tehetségként mégis erre a mesterségre specializálja magát, s néhány nap alatt százával szedi fel a legbonyolultabb német aknákat is a lágyan hullámzó rozstáblából. Teszi mindezt darabbérben, aknánként húsz deka kenyérért: így segítve apa nélkül maradt családja megélhetését. Precíz részletességgel filmre vett aknaszedési technikáját ezért rokonszenves szeretettel figyeljük: bár izgalmunkat nagymértékben csökkenti, hogy a veszélyes robbanószereket nyilvánvalóan hatástalanította a dramaturgia, többek között a címben ígért önéletrajzi visszaemlékezés logikája is.

Jaroszlav Lupij rendező az ifjúsági kalandfilmek ismerős elemeit a frissen felszabadult szovjet területek hétköznapjainak bemutatásával párosította: azzal a korszakéval, amikor a mind messzebb húzódó frontok mögött az asszonyoknak, a gyerekeknek, az öregeknek és egy-két nyomorék férfinak kellett az újjáépítést megkezdenie. Kár, hogy az „ifjúsági filmek” sablonjai erősebbnek bizonyultak az izgalmas történelmi pillanat valós bemutatásánál.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7845