KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/június
KRÓNIKA
• N. N.: Pályázatunk eredménye
• N. N.: Magyar Mozgókép Alapítvány

• Márton László: Kései melankólia Jarman
TELEVÍZÓ
• Sipos Júlia: A forradalom elmúlt Fekete Doboz
• Wisinger István: Az amerikai közszolgálati televízióról Hír... hír... hír...
• N. N.: Mi az, hogy CPB?

• Bikácsy Gergely: Fallosz és arany ősz Eizenstein rajzai elé
• Körner Éva: A vonal dramatikája
MAGYAR MŰHELY
• Zsugán István: Filmművészetről pedig szó se essék Beszélgetés Ragályi Elemérrel
• N. N.: Ragályi Elemér operatőr filmjei
KRITIKA
• György Péter: Macho-Magyarország Melodráma (Szabadság, szerelem)
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Rose Hill asszonya
• Zsenits Györgyi: Farkasokkal táncoló
LENGYEL FILM
• Koltai Ágnes: Táncőrület
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Mindörökké
• Tamás Amaryllis: Ollókezű Edward
• Gáti Péter: Jobb ma egy zsaru, mint holnap egy másik
• Bikácsy Gergely: A márki
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Mi, a fehér helikopter

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Anyát a Marsra

Parádi Orsolya

Mars needs Moms – amerikai, 2011. Rendezte: Simon Wells. Írta: Berkeley Breathed könyvéből Simon Wells, Wendy Wells. Kép: Robert Presley. Zene: John Powell. Gyártó: Walt Disney. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 88 perc.

Robert Zemeckis neve egykor egyet jelentett a Vissza a jövőbe-sorozattal, majd hírnevét további sikerfilmjei, a Forrest Gump, és a Számkivetett öregbítették. Ám a rendező érdeklődése az elmúlt években a horrorfilmeken túl az olyan élethűen megrajzolt figurákat szerepeltető animációs filmek felé fordult, mint a Polar Expressz, a Beowulf, a Karácsonyi ének, vagy aktuálisan az Anyát a Marsra, amelyet mindössze producerként jegyez.

A szuperrealista rajzolt emberek marsi kalandja azonban hiába kecsegtet a Zemeckis-féle digitális 3D élményével, igen kusza darab lett dramaturgiailag és ideológiailag egyaránt, a látvány pedig nem képes egyedül elvinni ezt a súlyos terhet. Már a felütés sem világos: miért kell a kemény diktatúrában élő nőnemű marslakóknak Földről importált anyával megoldani utódaik poroszos nevelését? Feminista társadalmukban a hímek azért kerültek a szemétdombra, mert nem alkalmasak utódnevelésre, hiszen csak ugrálnak és táncolnak, plusz rasztahajuk van. Ezért viszik a kilencéves Milo anyukáját a vörös bolygóra, ám elrablása közben a kisfiú is felkerül az űrhajóra. Mire pedig a srác Marson rekedt embertársa és a helyi renitens szépség segítségével eléri célját, azaz kiszabadítja a mamát, már a szófogadás és a szemét kivitele sem fáj annyira neki.

Ennek az üzenetnek maximum az anyák örülhetnek, hiszen a film a gyerekek figyelmét rájuk, azaz pótolhatatlan létükre irányítja. Ám az elsődleges célközönségnek szánt kicsik sok ijesztő fordulattal találkozhatnak a filmben, és a szleng sem kimondottan óvodát vagy iskolát idéz. A marsi lányok gömbölyű fenekéről nem is beszélve.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10607