KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/június
KRÓNIKA
• N. N.: Pályázatunk eredménye
• N. N.: Magyar Mozgókép Alapítvány

• Márton László: Kései melankólia Jarman
TELEVÍZÓ
• Sipos Júlia: A forradalom elmúlt Fekete Doboz
• Wisinger István: Az amerikai közszolgálati televízióról Hír... hír... hír...
• N. N.: Mi az, hogy CPB?

• Bikácsy Gergely: Fallosz és arany ősz Eizenstein rajzai elé
• Körner Éva: A vonal dramatikája
MAGYAR MŰHELY
• Zsugán István: Filmművészetről pedig szó se essék Beszélgetés Ragályi Elemérrel
• N. N.: Ragályi Elemér operatőr filmjei
KRITIKA
• György Péter: Macho-Magyarország Melodráma (Szabadság, szerelem)
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Rose Hill asszonya
• Zsenits Györgyi: Farkasokkal táncoló
LENGYEL FILM
• Koltai Ágnes: Táncőrület
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Mindörökké
• Tamás Amaryllis: Ollókezű Edward
• Gáti Péter: Jobb ma egy zsaru, mint holnap egy másik
• Bikácsy Gergely: A márki
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Mi, a fehér helikopter

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Fűrész: Újra játékban

Kovács Marcell

Jigsaw – amerikai, 2017. Rendezte: Michael és Peter Spierig. Írta: Pete Goldfinger és Josh Stolberg. Kép: Ben Nott. Zene: Charlie Clouser. Szereplők: Matt Passmore (Logan), Callum Keith Rennie (Halloran), Hannah Emily Anderson (Eleanor), Tobin Bell (Jigsaw). Gyártó: Serendipity Productions / Twisted Pictures. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 92 perc.

A Fűrész-sorozat az elmúlt évtized meghatározó horrorsikere volt, a 2004-ben bemutatott első film meglepően jó fogadtatása hatására sűrű egymásutánban hat folytatás készült. A legutóbbi Fűrész 3D után joggal érezték úgy a gyártók, hogy a legvégső fájdalmas nyögést is kipréselték, az utolsó vércseppet is kifacsarták a projektből, és lezárták a szériát.

Eltelt közben néhány év, a mai mozis időszámításban szinte egy örökkévalóság, és láss csodát, itt az újabb Fűrész film, egy következő folytatás, ami a hosszabb szünet miatt egy új kezdet is. A horror, sci-fi területén jártas Spierig fivérek (Daybreakers – A vámpírok kora, Időhurok) a rendezők, a forgatókönyvért felelős Goldfinger és Stolberg is tapasztalt szakemberek, munkájuk gyümölcse mégis fantáziátlan, unalmas és erőltetett. Nyolcadik alkalommal azért csak szükség lett volna némi vérfrissítésre, de a recept a szokásos. Most is szűkös helyiségben összezárt idegenek küzdenek az életükért betegesen agyafúrt próbatételek során, miközben a másik történetszálon a szintén levegőtlen kórbonctani laborban folyik a nyomozás a megcsonkított áldozatok gyilkosa után. El se hinné az ember, a sorozat kulcsfigurája, a „Kirakós gyilkos” már a harmadik rész óta halott, de ezúttal is felbukkan természetesen, nélküle nincs Fűrész. Nem csak Tobin Bell, de a többi kötelező hozzávaló is mind kipipálva: a szado-mazo hajlamainkra és félelmeinkre építő kínzóeszközök, a klausztrofóbiánkat kihasználó rendezői megoldások mind régről ismerősek, ráadásul ezúttal talán kevésbé is megrázóak.

Minden filmes franchise dilemmája ez: hogyan lehet az újdonság erejével hatni, ha közben az elvárásoknak is meg akarunk felelni. Láttunk már rá példát, hogy ez sikerült. Most nem.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/12 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13480