KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/június
KRÓNIKA
• N. N.: Pályázatunk eredménye
• N. N.: Magyar Mozgókép Alapítvány

• Márton László: Kései melankólia Jarman
TELEVÍZÓ
• Sipos Júlia: A forradalom elmúlt Fekete Doboz
• Wisinger István: Az amerikai közszolgálati televízióról Hír... hír... hír...
• N. N.: Mi az, hogy CPB?

• Bikácsy Gergely: Fallosz és arany ősz Eizenstein rajzai elé
• Körner Éva: A vonal dramatikája
MAGYAR MŰHELY
• Zsugán István: Filmművészetről pedig szó se essék Beszélgetés Ragályi Elemérrel
• N. N.: Ragályi Elemér operatőr filmjei
KRITIKA
• György Péter: Macho-Magyarország Melodráma (Szabadság, szerelem)
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Rose Hill asszonya
• Zsenits Györgyi: Farkasokkal táncoló
LENGYEL FILM
• Koltai Ágnes: Táncőrület
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Mindörökké
• Tamás Amaryllis: Ollókezű Edward
• Gáti Péter: Jobb ma egy zsaru, mint holnap egy másik
• Bikácsy Gergely: A márki
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Mi, a fehér helikopter

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Manhattanre leszáll az éj

Mockler János

 

A veterán Sidney Lumet újra a régi, na jó, nem, a félrégi dolgait morzsolgatja. Morális helyzet van megint a rendőrségen, meg az igazságszolgáltatásban. A nézőtéren meg tizenkét dühös ember, aki ezt már eléggé unja.

Szolidáris tanács őnekik: nézzétek posztmodernnek, s legott büszkék lehettek magatokra, az öregnek úgyis mindegy, fülest kapott, hogy a Duna TV lenyomta a Serpicót, úgyhogy most nyugton van egy darabig.

Szóval, a zsaruk kenőpénzt nyúltak és kitudódott, az igazság filmszínházhoz jön. Az egyik kopót, az igazságkereső hős apukájának a társát, jóban-rosszban hű kenyeres, pontosabban hotdogos cimboráját az a csávó játssza, akit verőlegénynek láttunk a Tiszta románcban, és testőrnek, Medve névre hallgató gorillának a Szóljatok a köpcösnek! című valóban tök mai csodában. Na, ebben John Travolta, a hős, folyton azzal szórakozott, hogy azt mondogatta ennek a nagydarab, szakmai hendikeppel sújtott fiúnak, ti. jóindulatú a marha, hogy „nézz rám” „look at me”. Az ökör meg nézett, tényleg, mint az új kapura. Most meg az van, hogy rávetül a gyanú árnyéka, és a jószándékú Andy Garcia egy kikötő elhagyott rozsdatemetőjében úgy kezdi a faggatását, hogy „nézz rám”. Itt lehet örülni, nézd csak elidézte magát véletlenül, a többször kitüntetett hadastyán.

Természetesen mi csak magunkban örülhetünk, Sidney Lumet fejében meg sem fordult ilyesmi, valószínűleg semmi sem. Menthetetlenül a tegnapok hőse. Nekünk annyi marad, különben belőle is, hogy Elmore Leonard Look at Me címmel folytatja a Get Shortyt. Addig meg itt a Rozsdatemető 6.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/11 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1695