KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/június
KRÓNIKA
• N. N.: Pályázatunk eredménye
• N. N.: Magyar Mozgókép Alapítvány

• Márton László: Kései melankólia Jarman
TELEVÍZÓ
• Sipos Júlia: A forradalom elmúlt Fekete Doboz
• Wisinger István: Az amerikai közszolgálati televízióról Hír... hír... hír...
• N. N.: Mi az, hogy CPB?

• Bikácsy Gergely: Fallosz és arany ősz Eizenstein rajzai elé
• Körner Éva: A vonal dramatikája
MAGYAR MŰHELY
• Zsugán István: Filmművészetről pedig szó se essék Beszélgetés Ragályi Elemérrel
• N. N.: Ragályi Elemér operatőr filmjei
KRITIKA
• György Péter: Macho-Magyarország Melodráma (Szabadság, szerelem)
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Rose Hill asszonya
• Zsenits Györgyi: Farkasokkal táncoló
LENGYEL FILM
• Koltai Ágnes: Táncőrület
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Mindörökké
• Tamás Amaryllis: Ollókezű Edward
• Gáti Péter: Jobb ma egy zsaru, mint holnap egy másik
• Bikácsy Gergely: A márki
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Mi, a fehér helikopter

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tizenhárom

Csillag Márton

 

A magyar közönség eleddig csak harsány tini-komédiákból tájékozódhatott a kaliforniai kora-tizenéves lányok klipszekkel és körömlakkal színesített szürke hétköznapjairól, de a derék néző mindig sejtette, hogy valahol a közelben, talán éppen Arnold Schwarzenegger házának árnyékában élnek az igazi tinilányok, akik fogyasztói törpökként rettegnek a divatos ruhák, kábítószerek és orális szex hókuszpókjától. A Tizenhárom alaphelyzete nem sokban tér el a hasonló korosztályról szóló, de jóval fiatalabb nézői célcsoportot megszólító művekétől: a Spinédzserek és A csaj nem jár egyedül című filmekhez hasonlóan a legmenőbb csajok közé való feltörés és beilleszkedés problematikáját boncolgatja. Tracy (Evan Rachel Wood) egyedülálló, otthon fodrászkodó édesanyjával (Holly Hunter) és spontán füvező tizenéves bátyjával él egy Los Angeles-i kertvárosban, és akár hazudni (!) is képes lenne azért, hogy az iskola legmenőbb csajaival mehessen shoppingolni. A szép és leleményes kislány hamar el is nyeri a latino vadóc, Evie (Nikki Reed) barátságát, aki egyenesen Tracy házába költözik, és mindenre kiterjedő kiképzésben részesíti debütáns barátnőjét: a déli bolti lopást délutáni drogozással feledtetik, majd a helyi feka srácok szerszámát tisztogatják, mintha ez lenne az önmegvalósítás legkézenfekvőbb módja. Fiatal hősünkkel hamar elszalad tehát a ló – elkeseredett édesanyja értetlenül kapkodja a fejét, akár a kézikamera mozgását figyelemmel kísérő néző, aki mintha üvegfal mögül, tehetetlenül nézné Tracy megromlását. Catherine Hardwicke elsőfilmes rendező nemcsak látványtervezői tapasztalatait kamatoztatta a megrázó történet elmesélésében, de nagy segítségére volt az Evie-t alakító Nikki Reed is, aki társ-forgatókönyvíróként saját élményeit szőtte bele a sztoriba. A 2003-as Sundance Fesztivál filmje nem tündérmese tehát – aggódó anyukáknak nem ajánlott, tizenhárom fölött viszont minden lánynak kötelező!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/11 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2164