KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/június
KRÓNIKA
• N. N.: Pályázatunk eredménye
• N. N.: Magyar Mozgókép Alapítvány

• Márton László: Kései melankólia Jarman
TELEVÍZÓ
• Sipos Júlia: A forradalom elmúlt Fekete Doboz
• Wisinger István: Az amerikai közszolgálati televízióról Hír... hír... hír...
• N. N.: Mi az, hogy CPB?

• Bikácsy Gergely: Fallosz és arany ősz Eizenstein rajzai elé
• Körner Éva: A vonal dramatikája
MAGYAR MŰHELY
• Zsugán István: Filmművészetről pedig szó se essék Beszélgetés Ragályi Elemérrel
• N. N.: Ragályi Elemér operatőr filmjei
KRITIKA
• György Péter: Macho-Magyarország Melodráma (Szabadság, szerelem)
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Rose Hill asszonya
• Zsenits Györgyi: Farkasokkal táncoló
LENGYEL FILM
• Koltai Ágnes: Táncőrület
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Mindörökké
• Tamás Amaryllis: Ollókezű Edward
• Gáti Péter: Jobb ma egy zsaru, mint holnap egy másik
• Bikácsy Gergely: A márki
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Mi, a fehér helikopter

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Arany és vér

Tamás Amaryllis

A háború eltörli mindazt, ami az emberben emberi; megsemmisíti a hitet, lerombolja a műveltséget, felszabadítja a vadállati indulatokat, – vélte a XVI. század egyik kiemelkedő humanista bölcselője, Rotterdami Erasmus. E század szülötte II. Fülöp is. Uralkodása idején a spanyol nemesércflották sok ezer tonna ezüstöt és aranyat szállítottak a pénzszegény Európába. Az indiánok százezrei hullottak el a „tüzes vesszők” golyóitól, az ismeretlen betegségek, járványok milliókat pusztítottak el. A két Amerika lakossága a XVI. század végére tízmillióra csökkent.

Saura kegyetlenül illúziómentes filmje akkor játszódik, amikor a bennszülöttek már nem fogadták szívesen az isteni eredetűnek hitt hódítókat, fellázadtak és szembefordultak a kincseikre törő spanyolokkal. Történetének főhőse ugyanaz az Aguirre, akinek Herzog hasonló című filmjében – Klaus Kinski ábrázolásában – III. Richard-i, eredendő gonoszságot tulajdonított. Omero Antonutti Lope de Aguirre-ja fokozatosan részegül meg a hatalomtól, módszeresen megsemmisítve a másik faj iránti megértését – jut el az őrületig, a bűntudatból fakadó cezaromániáig. A film úgy kezdődik, hogy 1560-ban az Amazonas mellékfolyóin lecsurogva négyszáz „mindenre elszánt hódító” a mai Peru vidékéről elindul, hogy pompás hajóin eljusson az álmok földjére, El Doradóba. Hogy aztán a „könnyű zsákmányt” elnyeljék II. Fülöp szakadatlan háborúi...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/12 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5543