KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/június
KRÓNIKA
• N. N.: Pályázatunk eredménye
• N. N.: Magyar Mozgókép Alapítvány

• Márton László: Kései melankólia Jarman
TELEVÍZÓ
• Sipos Júlia: A forradalom elmúlt Fekete Doboz
• Wisinger István: Az amerikai közszolgálati televízióról Hír... hír... hír...
• N. N.: Mi az, hogy CPB?

• Bikácsy Gergely: Fallosz és arany ősz Eizenstein rajzai elé
• Körner Éva: A vonal dramatikája
MAGYAR MŰHELY
• Zsugán István: Filmművészetről pedig szó se essék Beszélgetés Ragályi Elemérrel
• N. N.: Ragályi Elemér operatőr filmjei
KRITIKA
• György Péter: Macho-Magyarország Melodráma (Szabadság, szerelem)
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Rose Hill asszonya
• Zsenits Györgyi: Farkasokkal táncoló
LENGYEL FILM
• Koltai Ágnes: Táncőrület
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Mindörökké
• Tamás Amaryllis: Ollókezű Edward
• Gáti Péter: Jobb ma egy zsaru, mint holnap egy másik
• Bikácsy Gergely: A márki
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Mi, a fehér helikopter

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sivatagi lavina

Tamás Amaryllis

Az akció ékesszólás – mondotta volt párszáz esztendeje Shakespeare. Nem állít mást Vic Armstrong rendező sem, az amerikai erőszakfilm-széria újabb reprezentánsában. Minden idézőjel nélkül görgeti nézői elé a tébolyult, vérfagyasztó „valóságot”. Iróniának, fricskának nyoma sincs, kegyetlen-feszült képsorok komorítanak-tudósítanak ékesszólóan egy meggonoszodott világról, ahol az effajta, hatalmi visszaélést leleplező történetek napilapok kishírrovatában is „salátának” számítanak. A rend őrei és a bűnözők kalandosnak és rejtélyesnek hitt „titokzatos” világában, az eltorzult, zsákutcás „harcban” nincsenek szabályok, a japán autócsodák nagybani eltüntetésére specializálódott maffia „rejtélyes” lelepleződése különösebb meglepetést valószínűleg csak Ritának, a szexbombára vett seriflánynak okoz, s nem a közönségnek.

Ha eltekintünk a homoktengerben zajló őrülettől – a sivatag még mindig „gigászian” gyönyörű. George Segal a bajszos nyomozó szerepében maga a kárhozat, a végítélet, a világvége egy személyben. Hogy Joshua fája hogyan került bele a filmbe (ez az eredeti cím), azt komplikáltabb kérdésnek gyanítjuk. Netán az intelligensebb ellenfelek megtévesztésére? Vagy hogy az is bemenjen a moziba, aki különben nem? „Békebeli” Bruce Lee-filmeken edződött néző tudja: a taktika a félrevezetés játéka. Joshua fáját Sivatagi lavinára magyarították. Megfejtés: A Bibliában és a Kalifornia-térképeken.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/09 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=666