KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/június
KRÓNIKA
• N. N.: Pályázatunk eredménye
• N. N.: Magyar Mozgókép Alapítvány

• Márton László: Kései melankólia Jarman
TELEVÍZÓ
• Sipos Júlia: A forradalom elmúlt Fekete Doboz
• Wisinger István: Az amerikai közszolgálati televízióról Hír... hír... hír...
• N. N.: Mi az, hogy CPB?

• Bikácsy Gergely: Fallosz és arany ősz Eizenstein rajzai elé
• Körner Éva: A vonal dramatikája
MAGYAR MŰHELY
• Zsugán István: Filmművészetről pedig szó se essék Beszélgetés Ragályi Elemérrel
• N. N.: Ragályi Elemér operatőr filmjei
KRITIKA
• György Péter: Macho-Magyarország Melodráma (Szabadság, szerelem)
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Rose Hill asszonya
• Zsenits Györgyi: Farkasokkal táncoló
LENGYEL FILM
• Koltai Ágnes: Táncőrület
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Mindörökké
• Tamás Amaryllis: Ollókezű Edward
• Gáti Péter: Jobb ma egy zsaru, mint holnap egy másik
• Bikácsy Gergely: A márki
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Mi, a fehér helikopter

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Repülés az űrhajóssal

Ardai Zoltán

 

Gennagyij Vasziljev rendező mintha lehetetlenné akarná tenni számunkra, hogy lélekben együtt szárnyalhassunk azzal a falusi fiatallal, akinek a repülőmérnöki főiskolára vezető akaratropogtató útját a film nyomonköveti. Pedig lenne bámulnivaló azon, ami történik, ha valaki, egy akkora országban, mint a Szovjetunió, sikertelen felvételi vizsga után, tehenészlegényi poszton sem mond le az űrhajóssá válás álmáról. Hanem, miként az űrhajós odafönt, úgy ő a földön a testi-lelki épenmaradás és célratörés mestereként mozog, összehangolva magasan járó érzéseit sokirányú, küzdelmesen szerzett szakértelmével.

Nos, épp az efféle példatörténet az, amelynek a megformálásán, ha egyértelműen kiütközik a didaxis, rögtön érdektelenné válik. Az alkotók azonban most egyszerűen átlépik ezt a szabályt; leplezetlenül, rámenősen oktatják a nézőt, s íme, a nem-művészi szándék e vérbősége csodát tesz: a jótulajdonságokból összeeszkábált főhős életre kel, s fából faragott királyfiként már hatásos. Derűs ártatlanság, komor-rideg vitalitás, bábu-táncok nevetséges áltörténésekben, valóságos gondok – mindez együtt valami nyugtalan melankóliát ébreszt a nézőben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/08 45-46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7371