KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/június
KRÓNIKA
• N. N.: Pályázatunk eredménye
• N. N.: Magyar Mozgókép Alapítvány

• Márton László: Kései melankólia Jarman
TELEVÍZÓ
• Sipos Júlia: A forradalom elmúlt Fekete Doboz
• Wisinger István: Az amerikai közszolgálati televízióról Hír... hír... hír...
• N. N.: Mi az, hogy CPB?

• Bikácsy Gergely: Fallosz és arany ősz Eizenstein rajzai elé
• Körner Éva: A vonal dramatikája
MAGYAR MŰHELY
• Zsugán István: Filmművészetről pedig szó se essék Beszélgetés Ragályi Elemérrel
• N. N.: Ragályi Elemér operatőr filmjei
KRITIKA
• György Péter: Macho-Magyarország Melodráma (Szabadság, szerelem)
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Rose Hill asszonya
• Zsenits Györgyi: Farkasokkal táncoló
LENGYEL FILM
• Koltai Ágnes: Táncőrület
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Mindörökké
• Tamás Amaryllis: Ollókezű Edward
• Gáti Péter: Jobb ma egy zsaru, mint holnap egy másik
• Bikácsy Gergely: A márki
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Mi, a fehér helikopter

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A hírhedt

Alföldi Nóra

Infamous – amerikai, 2006. Rendezte: Douglas McGrath. Szereplők: Toby Jones, Daniel Craig, Sandra Bullock. Forgalmazó: Fórum Home Entertainment. 123 perc.

 

Roppant érdekes szituáció az, amikor egy zajos fogadtatású mű mellé párdarab készül, ellenfilm, mely ugyanazt a témát szaglássza körbe. Megkezdődnek a végeláthatatlan minőségbeli összehasonlítgatások, az interpretációs formák közti különbségek hosszas elemezgetése, ám hiába minden erőlködés, a külvilág által gerjesztett harcban a legtöbb esetben az utódfilm húzza a rövidebbet.

Így járt Douglas McGrath Hírhedtje is, mely a létező minden díjjal megszórt 2005-ös Capote című filmmel szállt ringbe, és jól vette az akadályt. McGrath akár akart versenyezni, akár nem, szép munkát végzett, egy egész hadosztálynyi sztárral a zsebében könnyeden rugaszkodott el elődjétől, és ez a nagyvonalúság jót tett a filmnek.

A Hírhedt Truman Capote Hidegvérrel című legendás műve körüli nyűglődését dolgozza fel. A brutális gyilkosság ügyét körbejáró, műfajteremtő tényregény születési körülményeit dokumentáló történet során a vásznon minden érintett fél megjelenik, beleértve az esetet akkurátusan körüljáró írót is. Dokumentum-téma hamisítatlan játékfilmre adaptálva. Míg 2005-ben statikus, monokróm képeken követhettük a hideg és számító Truman Capote alkotói útját, addig a Hírhedt glancos és habos, mondhatnánk Hidegvérrel melegen; a Toby Jones által megformált Capote urbánus cinizmusa érző szívet takar: példázza ezt a közte és vizsgálatának alanya – a gyilkosságért elítélt Perry Smith – közt szövődő melodramatikus románc. McGrath óvatosan kerülgeti a hitelesség kérdését, a kényes témát a fikció keretein belül tartja, a jelenetek közé fiktív riportokat ékel. A komor tónusú történetet ellenpontozza a film nosztalgikus glamúr hangulata, mely remekül passzol az ötvenes évek manhattani elitjének púderes közegéhez. Kisléptékű film, szolid és precíz munka, nem feltétlenül jobb, mint maníros elődje, de szimpatikusabb.

Extrák: Előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9187