KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/július
KRÓNIKA
• Kovács András Bálint: A hatvannyolcas zárvány
• N. N.: David Lean (1908–1991)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Tökéletlen feltámadás A fotográfiáról

• Ardai Zoltán: Álomféleségek Doors
• Hárs György Péter: Jim Morrison és az erotikus tudomány Doors
MAGYAR MŰHELY
• Bán Zoltán András: A romlottságnak nincs határa Beszélgetés Kamondi Zoltánnal

• Zsugán István: Családi szennyes Budapesti beszélgetés Marco Risível
• Schubert Gusztáv: Amerika gyermekei Ovimozi
• Sinkó István: Kés, villa, olló, kamera...
KRITIKA
• Koltai Tamás: Epizodisták főszerepben Rosencrantz és Guildenstern halott
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Intruderek támadása
• Báron György: Tortúra
• Fáber András: Robin Hood
• Gelencsér Gábor: Azok a csodálatos Baker-fiúk
• Kövesdy Gábor: Snack Bar Budapest
• Zsenits Györgyi: Apócák a pácban
• Koltai Ágnes: Zöldkártya
• Tamás Amaryllis: Talpig zűrben
FESZTIVÁL
• Báron György: Monitorfej Fesztivál Győrött
ELLENFÉNY
• Dániel Ferenc: Kinek mozog a mozgókép?

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A hálózat csapdájában

Schubert Gusztáv

A hálózat csapdájában ökomenikus thriller, együtt izgulhatja végig kompjuterőrült és tollhoz, papírhoz szokott ómódi absztinens. Mert hiszen ebben a filmben a számítógép – helyesen, csak épp egy kissé iskolásan – annak látszik, ami: egyszerre áldás és átok, attól függően, ki ül a terminálnál. Egy rejtjelezésre szakosodott szoftver-specialista (Sandra Bullock) sötét titkok birtokába jut, kezébe kerül a „pretoriánus” összeesküvők adatbázisa. Megindul a hajtóvadászat az elveszett floppyért és a lányért. A rémüldözés szokvány fordulatain túl két motívum érdemel figyelmet: a lány személyi adatait ellenségei kitörlik a számítógépes nyilvántartásból, és egy körözött prosti priuszával helyettesítik. Ha nem sikerül visszaszereznie valódi énjét, menthetetlenül elveszett. Benne lenni a kompjuterben: az információ társadalmában élet-halál kérdés. Még az összeesküvők számára is. Ez a másik új mozzanat: a hatalmi ármánykodásban többé nem méreg vagy bomba az igazi fegyver, hanem a számítógép; a kormányhivatalok, bankok adatbázisainak manipulálásával kis híján hatalomra jut a rendpárti árnyékszervezet.

Volna hát izgalom bőven, de valahogy mégsem érint. A kompjuterizált világfaluból nekünk egyelőre csak az alvég jutott. A számítógép a mi kis világfalunkban egyelőre nem rendpárti összeesküvéssel fenyeget, hanem még nagyobb slamperájjal. A bank IBM-je nem találja a számlámra utalt pénzeket, még szerencse, hogy előkerül valahonnan egy mindentudó szamárfüles spirálfüzet. Másutt számlát ad a gép arról, amit be sem fizettem. És így tovább, mindenkinek megvan a maga egypercese. Szóval a washingtoni kompjuter-horror felőlünk nézve komédia. Nem félünk a vírustól, nem bánt az, csak megkóstol. Egyelőre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1004