KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/július
KRÓNIKA
• Kovács András Bálint: A hatvannyolcas zárvány
• N. N.: David Lean (1908–1991)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Tökéletlen feltámadás A fotográfiáról

• Ardai Zoltán: Álomféleségek Doors
• Hárs György Péter: Jim Morrison és az erotikus tudomány Doors
MAGYAR MŰHELY
• Bán Zoltán András: A romlottságnak nincs határa Beszélgetés Kamondi Zoltánnal

• Zsugán István: Családi szennyes Budapesti beszélgetés Marco Risível
• Schubert Gusztáv: Amerika gyermekei Ovimozi
• Sinkó István: Kés, villa, olló, kamera...
KRITIKA
• Koltai Tamás: Epizodisták főszerepben Rosencrantz és Guildenstern halott
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Intruderek támadása
• Báron György: Tortúra
• Fáber András: Robin Hood
• Gelencsér Gábor: Azok a csodálatos Baker-fiúk
• Kövesdy Gábor: Snack Bar Budapest
• Zsenits Györgyi: Apócák a pácban
• Koltai Ágnes: Zöldkártya
• Tamás Amaryllis: Talpig zűrben
FESZTIVÁL
• Báron György: Monitorfej Fesztivál Győrött
ELLENFÉNY
• Dániel Ferenc: Kinek mozog a mozgókép?

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ördögfajzat

Harmat György

Az a Vitautasz Zsalakjavicsusz írta ezt a filmet, aki 1966-ban a talán máig legjobb litván filmalkotást, a Senki sem akart meghalni című feszült drámát rendezte. Most zsúfolt cselekményű, sok sablonnal operáló forgatókönyvet írt, amelyből rendező kollegája expresszív, ám lassú tempójú filmet forgatott.

Janisz, a cselédből módos gazdává emelkedő parasztfiú sorsát kísérhetjük végig a század első harmadának Litvániájában, attól a pillanattól fogva, hogy gyerekként beleharap gazdája kezébe. Megalkuvások és tragikus események során jut el odáig, hogy végül kimondhassa: „A magam ura vagyok. Senki nem parancsol nekem.” Örömöt azonban már nem képes érezni. Az Ördögfajzat gyakran közelíti meg azt a határt, amikor igazán hathatna, az efféle történetek szabvány menetéből mégsem zökken ki, mert melodramatikus hangja időnként nevetést fakaszt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/04 46-47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6461