KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/július
KRÓNIKA
• Kovács András Bálint: A hatvannyolcas zárvány
• N. N.: David Lean (1908–1991)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Tökéletlen feltámadás A fotográfiáról

• Ardai Zoltán: Álomféleségek Doors
• Hárs György Péter: Jim Morrison és az erotikus tudomány Doors
MAGYAR MŰHELY
• Bán Zoltán András: A romlottságnak nincs határa Beszélgetés Kamondi Zoltánnal

• Zsugán István: Családi szennyes Budapesti beszélgetés Marco Risível
• Schubert Gusztáv: Amerika gyermekei Ovimozi
• Sinkó István: Kés, villa, olló, kamera...
KRITIKA
• Koltai Tamás: Epizodisták főszerepben Rosencrantz és Guildenstern halott
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Intruderek támadása
• Báron György: Tortúra
• Fáber András: Robin Hood
• Gelencsér Gábor: Azok a csodálatos Baker-fiúk
• Kövesdy Gábor: Snack Bar Budapest
• Zsenits Györgyi: Apócák a pácban
• Koltai Ágnes: Zöldkártya
• Tamás Amaryllis: Talpig zűrben
FESZTIVÁL
• Báron György: Monitorfej Fesztivál Győrött
ELLENFÉNY
• Dániel Ferenc: Kinek mozog a mozgókép?

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Kateřina Pošová (1930–2008)

S. A.

 

Gyászhír Prágából” – ez volt a címe Kateřina Pošová 1988-ban a Filmvilág hasábjain megjelent, Evald Schorm rendező-színészt búcsúztató cikkének. A cím húsz év múltán kegyetlenül ismét idekívánkozik: Posova Katalin 78 éves korában elhunyt. Kertész Imre cseh fordítója Késmárkon született, Kassán nőtt fel, 1944-ben szüleivel együtt innen hurcolták Auschwitzba – a haláltáborból egyedül tért vissza. 1949-ben költözött Prágába, kezdetben műszaki rajzolóként dolgozott, majd a Magyar Kulturális Intézet munkatársa lett. A magyar kultúra értő híveként fordított regényt, színdarabot, forgatókönyvet, írt kritikát, készített interjút. Fáradhatatlan tolmács volt két szomszéd kultúra közt, a cseh filmművészet éppoly sokat köszönhet neki, mint a magyar filmvilág.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/06 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9371