KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Elhunyt Lino Brocka
• Koltai Ágnes: Európai audiovizuális közösség Eureka Audiovisual
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A nagy európai fal Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai Cannes

• Báron György: Hamlet képregényt olvas Aki Kaurismäki filmjei
• N. N.: Aki Kaurismäki filmjei
• Bikácsy Gergely: Bálrendezők Menekülés a „Szabadság” moziból
TÖMEGFILM
• Turcsányi Sándor: A Sólyom nyomában Német demokratikus indiánfilmek
• Szilágyi Ákos: A fejorvosnál Az Emlékmás, mint korunk hőse
TELEVÍZÓ
• Simándi Júlia: Capitaly Televízió és filmgyár magánkézben
KRITIKA
• Székely Gabriella: Leltáron kívül Félálom
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Hiúságok máglyája
• Ardai Zoltán: Darkman
• Hegyi Gyula: New Jack City
• Sneé Péter: Fogd a nőt és fuss!
• Tamás Amaryllis: Boszorkányok
• Zsenits Györgyi: Ragadozó Los Angelesben
HÁTTÉR
• Kézdi-Kovács Zsolt: Eurimages

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A kopár sziget

Czirják Pál

Hadaka no shima – japán, 1960. Rendezte: Kaneto Shindo. Szereplők: Nobuko Otowa, Taiji Tonoyama, Shinji Tanaka, Masanori Horimoto. Forgalmazó: Etalon Film. 94 perc.

Kaneto Shindo 1960-ban bemutatott filmje több szempontból mérföldkőnek tekinthető. Egyrészt a rendező nemzetközi elismertségét – az 1952-ben készült Hiroshima gyermekei után – ez az alkotása szilárdította meg; másrészt szokatlanul visszafogott, letisztult fogalmazásmódjával e szótlan dráma szinte azonnal a modernista film egyik hivatkozási pontjává vált. Nem véletlenül, hiszen a természet erőivel mindennapos küzdelmet folytató földműves család nehéz sorsát bemutató történet szépen rezonált az európai gondolkodást akkortájt élénken foglalkoztató egzisztencialista filozófia alapvető problémaköreire. Mintha csak Camus esszéjéhez, a Sziszüphosz mítoszához kívánt volna mozgóképi kommentárt fűzni a távol-keleti alkotó. Miközben világképe valószínűleg jóval többet köszönhet a japán színjátszás hagyományainak, mint bármely nyugati szerző hatásának.

A megjelenített léthelyzet embertelensége és az ábrázolásmód különös lefojtottsága elementáris erejűvé teszi a művet. A kietlen tájban hangtalanul küszködő emberpár képe szinte beleég a néző emlékezetébe. Pedig a dialógusok hiánya korántsem jelent teljes némaságot. A természet és az évszakok örök körforgása által keretezett munka ismétlődő zajait, neszeit Hikaru Hayashi emblematikus zenéje egészíti ki. A kopár sziget végül egyfajta profán szenvedéstörténetté válik, amely éppen megrendítő formai egyszerűségével emelkedik a nagy művek sorába. Az Etalon Film a hazai dvd-kiadás régi adósságát törlesztette az alkotás megjelentetésével.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/10 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11682