KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Elhunyt Lino Brocka
• Koltai Ágnes: Európai audiovizuális közösség Eureka Audiovisual
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A nagy európai fal Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai Cannes

• Báron György: Hamlet képregényt olvas Aki Kaurismäki filmjei
• N. N.: Aki Kaurismäki filmjei
• Bikácsy Gergely: Bálrendezők Menekülés a „Szabadság” moziból
TÖMEGFILM
• Turcsányi Sándor: A Sólyom nyomában Német demokratikus indiánfilmek
• Szilágyi Ákos: A fejorvosnál Az Emlékmás, mint korunk hőse
TELEVÍZÓ
• Simándi Júlia: Capitaly Televízió és filmgyár magánkézben
KRITIKA
• Székely Gabriella: Leltáron kívül Félálom
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Hiúságok máglyája
• Ardai Zoltán: Darkman
• Hegyi Gyula: New Jack City
• Sneé Péter: Fogd a nőt és fuss!
• Tamás Amaryllis: Boszorkányok
• Zsenits Györgyi: Ragadozó Los Angelesben
HÁTTÉR
• Kézdi-Kovács Zsolt: Eurimages

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Tennessee Williams

N. N.

Az elmúlt negyedév nagy vesztesége Tennessee Williams, az ötvenes-hatvanas évek jelentős amerikai drámaírója. Egész munkássága kapcsolatban állt a hetedik művészettel. A negyvenes években a Metro-Goldwin-Mayer Hollywoodba csábította az írót, heti kétszázötven dollár bérért forgatókönyveket írt. Számos színművéből készült film.

Első megfilmesített drámája az önéletrajzi ihletettségű Üvegfigurák (1950), Irvin Rapper rendezésében. A vágy villamosát Elia Kazan állította színpadra, majd ugyanő négy évvel később, 1952-ben filmet rendezett belőle Marlon Brando és Vivien Leigh főszereplésével. Kazan egyébként Williams másik színművét, a Macska a forró háztetőnt is megrendezte színházban, és 1956-ban filmre vitte a Baby Dollt. Daniel Mann filmesítette meg a Tetovált rózsát (1954) Anna Magnanival és Burt Lancasterrel. Múlt nyáron, hirtelen (1959) című drámájából Joseph L. Mankiewicz forgatott filmet, forgatókönyvét Tennessee Williams és Gore Vidal írta. A Macska a forró háztetőnt (1958) és Az ifjúság édes madarát (1962) Richard Brooks filmesítette meg Elizabeth Taylorral és Paul Newmannal a főszerepben, ám jóval külsődlegesebb eszközökkel, tömegfogyasztásra alkalmasabb hatáselemekkel hódították meg a nézőt, mint Kazan filmjei. 1964-ben rendezte meg John Huston Az iguána éjszakáját.

Williams drámáiban gyermekkora színhelye, az amerikai Dél elevenedik meg: unalmas, kopott kisvárosok, önpusztító, céltalan életek. Az utóbbi időben írói értékét kevésbé maradandónak ítélték. Február 25-én halt meg.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/08 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6851