KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Elhunyt Lino Brocka
• Koltai Ágnes: Európai audiovizuális közösség Eureka Audiovisual
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A nagy európai fal Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai Cannes

• Báron György: Hamlet képregényt olvas Aki Kaurismäki filmjei
• N. N.: Aki Kaurismäki filmjei
• Bikácsy Gergely: Bálrendezők Menekülés a „Szabadság” moziból
TÖMEGFILM
• Turcsányi Sándor: A Sólyom nyomában Német demokratikus indiánfilmek
• Szilágyi Ákos: A fejorvosnál Az Emlékmás, mint korunk hőse
TELEVÍZÓ
• Simándi Júlia: Capitaly Televízió és filmgyár magánkézben
KRITIKA
• Székely Gabriella: Leltáron kívül Félálom
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Hiúságok máglyája
• Ardai Zoltán: Darkman
• Hegyi Gyula: New Jack City
• Sneé Péter: Fogd a nőt és fuss!
• Tamás Amaryllis: Boszorkányok
• Zsenits Györgyi: Ragadozó Los Angelesben
HÁTTÉR
• Kézdi-Kovács Zsolt: Eurimages

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Szakadék

Molnár Gál Péter

1941. szeptember 11-én mutatták be Darvas József színművét a Pünkösti-féle Madách Színházban.

1956. március elsején mutatták be a színmű filmváltozatát Ranódy László rendezésében.

Bessenyei Ferenc szerepét eredetileg Greguss Zoltán játszotta, Bara Margitét az operabalerina Bordy Bella, Sinkovits Imréét Várkonyi Zoltán.

1937-es riportjában Darvas már fölrajzolja a témát: tetanuszmérgezésben meghal egy napszámos kislánya, és a faluban elterjed: a gazdája gyilkolta meg őt.

1939-ben jelenik meg a történet regény változata: Máról holnapra címmel.

Azért időzünk dátumoknál, mert a falukutató-irodalom legmélyebb tragikumú műve lett a Szakadék, és érdemes figyelni rá, hány évnek kellett eltelnie színpadi megformálásáig. Ugyanúgy, ahogy a dráma megfilmesítésére Ranódynak másfél évtizedig kellett időznie, kész forgatókönyvvel asztalában, jóllehet, kis ideig még a Parasztpárt tulajdonában levő filmgyár igazgatója is volt, de nem sikerült pénzt szereznie ehhez a kemény és tiszta filmhez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8218