KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Művészfilm-centrum Szombathelyen
• (X) : Montázsfüzetek
• N. N.: Donald Siegel (1912–1991)

• Bikácsy Gergely: Álarcok irgalma Német megszállás francia kamerával
• Pályi András: A gyerekek szebben halnak meg Korczak
• Dániel Ferenc: A földgolyó-bábszínház Álmok
• Zalán Vince: Franciaország, Rivette, 1970 Out 1 – Noli me tangere
• Simándi Júlia: Oscar-díjas diploma Beszélgetés Böszörményi Zsuzsával
• Zsugán István: A Fidesz a filmklubban is született A moziról beszél: Dr. Fodor Gábor országgyűlési képviselő
• Ardai Zoltán: Túl a királynőkön Madonnával az ágyban
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Tűzmadár akció
• Koltai Ágnes: Lánglovagok
• Fáber András: Gyertek el a Mennyországba!
• Sneé Péter: Törvényre törve
• Zsenits Györgyi: Spionfióka
• Gáti Péter: Renegátok
• Tamás Amaryllis: Egy ágyban az ellenséggel

• Zalán Vince: A sárgazselés torta A Cahiers du Cinéma jubileumára
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Zanussi-mértan Pörös Géza: Illuminációk
• Zalán Vince: Nyelvbe bújtatott radikalizmus Szirtes András kötetéről
HÁTTÉR
• Turcsányi Sándor: Oidipusz találkozik a Keresztapával Franco Citti jelenései

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kis csábító

Bikácsy Gergely

Felületes és hamis film Danièle Dubroux munkája, s ez azért szomorú, mert első, bemutatkozó filmje, a címében, hangvételével, szellemével is Cocteau-t idéző Les amants terribles (Rettenetes szeretők) 1985 legígéretesebb párizsi meglepetése volt. A magyar forgalmazás kifürkészhetetlen akaratából mi most a gyengébb filmet láthatjuk.

Egy 14–15 éves lány beleszeret elvált apja kollégájába. A 38 éves férfi a lány tanára. Ő is belebolondul a kis allumeusebe: haját szőkére festi, fickósan jár-kel, sportkocsit vásárol, a kapcsolatukat a tanári szobában közli mindenkivel. Különös világ, ha nem is Franciaország, de legalábbis a fél-művész, fél-kommersz öszvérfilm világa. Nem fegyelmi tárgyalás következik, hanem üldözéses, félreértéses bűnügyi szalonhistória. Alany apja afrikai kéjutazásra küldi kislányát szerető kollégájával, merthogy közben egy rendőr üldözte ifjú is üldözi keményebb szerelmével a kislányt.

Sok a kitalált szövevény, sok a harsányan szellemeskedő fordulat, szellősen laza, s talán azért is „túlpörgetett” az egész film. Keserédes vígjáték szándékolna lenni, meg friss lélektani bújócska, könnyben és mosolyban ázó mozgókép. De csak igényesebb Házibuli lett belőle, s mennél igényesebb egy alapjában s menthetetlenül Házibuli-értékű film, annál ízetlenebb. A kis csábító vége felé rituális halotti éneket kántáló négerek fogják ki a tengerben felejtett szerelmes tanárt. A holttá dalolt amorózó azonban vizet köpve úgy feltámad, ahogy egy komolytalankodó, de csak buta filmben szokás. A kezdeti siker után most az üzleties kívánalmak hullámaiban fuldokló rendezőnőt mi ne kezdjük filmkritikusi kántálással siratni. Hátha feltámad: a kritikus is tévedhet, nemcsak az afrikai halászok.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/12 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5541