KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Művészfilm-centrum Szombathelyen
• (X) : Montázsfüzetek
• N. N.: Donald Siegel (1912–1991)

• Bikácsy Gergely: Álarcok irgalma Német megszállás francia kamerával
• Pályi András: A gyerekek szebben halnak meg Korczak
• Dániel Ferenc: A földgolyó-bábszínház Álmok
• Zalán Vince: Franciaország, Rivette, 1970 Out 1 – Noli me tangere
• Simándi Júlia: Oscar-díjas diploma Beszélgetés Böszörményi Zsuzsával
• Zsugán István: A Fidesz a filmklubban is született A moziról beszél: Dr. Fodor Gábor országgyűlési képviselő
• Ardai Zoltán: Túl a királynőkön Madonnával az ágyban
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Tűzmadár akció
• Koltai Ágnes: Lánglovagok
• Fáber András: Gyertek el a Mennyországba!
• Sneé Péter: Törvényre törve
• Zsenits Györgyi: Spionfióka
• Gáti Péter: Renegátok
• Tamás Amaryllis: Egy ágyban az ellenséggel

• Zalán Vince: A sárgazselés torta A Cahiers du Cinéma jubileumára
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Zanussi-mértan Pörös Géza: Illuminációk
• Zalán Vince: Nyelvbe bújtatott radikalizmus Szirtes András kötetéről
HÁTTÉR
• Turcsányi Sándor: Oidipusz találkozik a Keresztapával Franco Citti jelenései

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hajadon feleség

Nagy András

A film a második világháború idején a hátországban játszódik. A kisvárosi Pani Maria zugpálinkát mérő nőből társadalmilag megbecsült frontharcosfeleség lesz a háború zűrzavarában. Abban a kisvárosi közösségben, ahol Pani Maria él, még erősen tartja magát az előítélet, hogy egy nő társadalmi becsületét a férj adja meg. A férfi (a későbbi férj) egy háborúba belevetett, szülőföldjétől elszakított ember, aki magányában a jópofa nőcsábász szerepéhez idomul. Amikor ez a szerep a nőnél nem bizonyul hatásosnak, előkerül a készletből a család után vágyódó szegény katona figurája. De igazából nem akarja vállalni a házasság kötelékét, a háború után vissza akar térni szülőföldjére. A kis hadiárva, akit Pani Maria örökbefogadott, végül is maradásra bírja.

A film nem a háborús hétköznapokkal foglalkozik, hanem a háború emberi kapcsolatokat alakító hatásával: a hagyományos, megszokott érintkezési formák fellazulásával, a nő-férfi viszony változásával. Mindezt azonban rendkívül sematikusan teszi. Hiányzik az egyes szereplők viselkedéséből az átélt emberi sors hitele. A katona, a nő és a gyermek viszonya pedig a háborús filmekből megszokott sztereotip élethelyzetek kicsit rafináltabb megfogalmazása. A rendes kerékvágásából kizökkenő kisváros életének képei (a film legjobban elkészített részei) puszta díszletként kapcsolódnak a történethez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 38-39. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7839