KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/október
MAGYAR MŰHELY
• Turcsányi Sándor: Désiré történelemórái Így néztük mi Jancsó Miklós filmjeit
• Jancsó Miklós: Jancsó Miklós amerikai naplójából

• Kovács András Bálint: Egy meghiúsult beszélgetés története Robert Bresson
HORROR
• Schubert Gusztáv: Az álom napja Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk
• Molnár Gál Péter: Ifjú Frankensteinné Szörnymutációk

• Bakács Tibor Settenkedő: Az ezüstfejű kígyó a farkába harap Andy Warhol filmjei Magyarországon
• Antal István: Bankár és költő Az amerikai kísérletifilm történetéből
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Pannon party Az utolsó nyáron
• Reményi József Tamás: Sem gonoszok, sem ártatlanok Dermedj meg, halj meg, támadj fel!

• Koltai Ágnes: Lenni vagy tenni Luc Besson és a neogiccs
• N. N.: Luc Besson filmjei
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: A legyek ura
• Nagy Gergely: A Hegylakó visszatér
• Turcsányi Sándor: Földönkívüli zsaru
• Tamás Amaryllis: A remény útja
• Fáber András: Holtpont
• Hegyi Gyula: A gyönyör rabjai
• Sneé Péter: Az igazi
• Sneé Péter: Ők is a fejükre estek...
ELLENFÉNY
• Nagy Gergely: Mesék és csodák az én Bagdadomban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Trespass

Barotányi Zoltán

Lángok üldözői, titkok hordozói – tűzoltók! Ki az, kinek nem dobban hatalmasat a szíve, ha meghallja a szirénák pokoli lármáját, s látja mint erőlködnek ezek a divatos-sisakos, bátor fickók, hogy mentsék, ami még a veres lángokból kimenthető. Eme képzetünk valószínűleg a nagy tévedések, misztifikációk („hamistudat”„létfelejtés”, miegyéb) körébe tartozik. Ím, érkezett egy bátor és felvilágosult ember, bizonyos Walter Hill, ki filmjével végre felnyitotta a Tudatlanság Setétjében Tévelygők kancsal szemeit. Műve lerántja a leplet némely tűzoltók bűnös üzelmeiről: a két protagonista selyma – valószínűleg az „inkább kárba vesszen, mint pocsékba” lelkesítő és feloldozó jelszavára hagyatkozván – még a lángok között sem átall zabrálni. A vidéki atyafiak – ah, rút romlás! – elszemtelenednek, skines vágytól űzetve a nagyvárosba tévednek, ami – minimum! – tragikai vétség. Legott feláll a két sportszerűtlen csapat: Parazita Ügyeskedők (tűzoltóink, plusz öreg, fekete csöves, mínusz túsz) illetve az Ügyeskedő Paraziták (helyi fekete gang: Ice T., Ice Cube, de a többi fickó is nagyon „cool”) – s mintanézőnkön mind inkább elhatalmasodik az érzés: a szereplők között feles számban képviseltetik magukat a gyengeelméjűek. Az apokaliptikus végjáték során a rossz csávók, akár a vásári bábjátékban, egymást mészárolják halomra – a hülyék ráfizetnek, pedig ők nem is vettek belépőt. Hát csak figyeljünk feleim, bámuljunk – elvégre moziban vagyunk! – s legott feltárul előttünk a létezés végső titka: az értelem ortopédiája.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/04 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1245