KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/október
MAGYAR MŰHELY
• Turcsányi Sándor: Désiré történelemórái Így néztük mi Jancsó Miklós filmjeit
• Jancsó Miklós: Jancsó Miklós amerikai naplójából

• Kovács András Bálint: Egy meghiúsult beszélgetés története Robert Bresson
HORROR
• Schubert Gusztáv: Az álom napja Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk
• Molnár Gál Péter: Ifjú Frankensteinné Szörnymutációk

• Bakács Tibor Settenkedő: Az ezüstfejű kígyó a farkába harap Andy Warhol filmjei Magyarországon
• Antal István: Bankár és költő Az amerikai kísérletifilm történetéből
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Pannon party Az utolsó nyáron
• Reményi József Tamás: Sem gonoszok, sem ártatlanok Dermedj meg, halj meg, támadj fel!

• Koltai Ágnes: Lenni vagy tenni Luc Besson és a neogiccs
• N. N.: Luc Besson filmjei
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: A legyek ura
• Nagy Gergely: A Hegylakó visszatér
• Turcsányi Sándor: Földönkívüli zsaru
• Tamás Amaryllis: A remény útja
• Fáber András: Holtpont
• Hegyi Gyula: A gyönyör rabjai
• Sneé Péter: Az igazi
• Sneé Péter: Ők is a fejükre estek...
ELLENFÉNY
• Nagy Gergely: Mesék és csodák az én Bagdadomban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A muskétás

Mátyás Péter

 

A XVII. századi Franciaország önállóságát spanyol és angol invázió fenyegette. Richelieu bíboros magánhadsereget szervezett, ezért a király, XIII. Lajos muskétásai kegyvesztetté lettek. A fiatal D’Artagnan Párizsba érkezvén beáll a testőrségbe, leleplezi a cselszövéseket, végül társai segítségével megmenti a királyságot és a királynő életét. Dumas regénytrilógiája közkincs, generációk fedezik fel és olvassák újra. Az avatatlan alkimista kezében azonban az arany is csak értéktelen fémmé, pontosabban celluloid tekerccsé válik.

A muskétás a hagyományos történelmi kalandfilm és a hongkongi akciófilm összekuszált keveréke. Az irodalmi nyersanyagtól elrugaszkodott cselekmény, az egysíkú karakterek, a bárgyú párbeszédek miatt a történet romokban hever. A veszteségért a cirkuszi manézs akrobatikus elemeivel akarnak kárpótolni minket. Látványos kardvívás a guruló hordók tetején, a mennyezet gerendái között, félkézzel egy kötélen lógva a várfalon, létrafokokon egyensúlyozva. A túlzsúfolt párbajjelenetek szünetében ott van nekünk D’Artagnan, akit a tinilányok kedvence, a tejfölös szájú Justin Chambers alakít. A rendezés ennek a jellegtelen szépfiú kalandjainak rendeli alá a testőröket, háttérbe szorítva ezzel Athos, Porthos és Aramis figuráját. Az uralkodót és környezetét, a hatalmi harcok irányítóit ugyancsak epizodistákká, szürke kórustagokká degradálják ebben az együgyű mesében.

A muskétás a kilencvenes évek infantilizált feldolgozásaihoz (A három testőr vagy A vasálarcos) képest is riasztó színvonalsüllyedés. Csatlakozunk a tiltakozókhoz. Dumas forog a sírjában, hagyatékát az amerikai pénznyelő automaták egyszerűen felzabálták.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/03 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2097