KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/október
MAGYAR MŰHELY
• Turcsányi Sándor: Désiré történelemórái Így néztük mi Jancsó Miklós filmjeit
• Jancsó Miklós: Jancsó Miklós amerikai naplójából

• Kovács András Bálint: Egy meghiúsult beszélgetés története Robert Bresson
HORROR
• Schubert Gusztáv: Az álom napja Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk
• Molnár Gál Péter: Ifjú Frankensteinné Szörnymutációk

• Bakács Tibor Settenkedő: Az ezüstfejű kígyó a farkába harap Andy Warhol filmjei Magyarországon
• Antal István: Bankár és költő Az amerikai kísérletifilm történetéből
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Pannon party Az utolsó nyáron
• Reményi József Tamás: Sem gonoszok, sem ártatlanok Dermedj meg, halj meg, támadj fel!

• Koltai Ágnes: Lenni vagy tenni Luc Besson és a neogiccs
• N. N.: Luc Besson filmjei
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: A legyek ura
• Nagy Gergely: A Hegylakó visszatér
• Turcsányi Sándor: Földönkívüli zsaru
• Tamás Amaryllis: A remény útja
• Fáber András: Holtpont
• Hegyi Gyula: A gyönyör rabjai
• Sneé Péter: Az igazi
• Sneé Péter: Ők is a fejükre estek...
ELLENFÉNY
• Nagy Gergely: Mesék és csodák az én Bagdadomban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Császárok klubja

Mátyás Péter

 

William Hundert a görög-római történelem professzora egy keleti parton fekvő magániskolában, a hetvenes években. Gazdag emberek gyerekeit oktatja magas színvonalon, miközben jellemüket, erkölcsüket is formálja. A félév során új diák érkezik az osztályba. Sedgewick egy szenátor önző és elkényeztetett fia, aki kibújik az iskola szigorú normái alól. Dohányzik, férfi magazinokat lapozgat és Mao képét akasztja szobája falára. A beképzelt, tudatlanságára büszke ifjú tanára tudásától és emberi tartásától fellelkesülve évfolyamának egyik legjobb tanulója lesz, így elindulhat a Julius Caesar versenyen, a győztes történésznek járó babérkoszorúért.

A film morális példázata mögött kettős emberi dráma zajlik. A tanár tudós apja emlékének árnyékában él, bensőséges érzelmi szálak fűzik egyik kollégája feleségéhez, ám szerelmük kimondatlan és beteljesületlen marad. Az ókori gondolkodók nyomán hirdeti, hogy az ember jelleme a sorsa, ennek megfelelően él és tanít. Elhivatottságával, etikai elveivel szembesül, amikor huszonöt évvel később ismét találkozik egykori diákjaival. Sedgewick jellemét ellenben politikus apja alakítja, ezért vonakodik a tanár által kínált példa követésétől. Ambiciózus, kizárólag a nyerésre összpontosít, célja elérése érdekében a csalástól, az álnok módszerektől sem riad vissza. Nagy jövő előtt áll, noha tisztában van gyengeségeivel, önbecsülése pedig romokban hever.

Akik szerették a Holt Költők Társaságát, azoknak most sem kell csalódniuk. A Császárok klubjában a tanár-diák konfliktusból fakadó felismerések, igazságok könnyen olvashatók, a magatartásminták jól elhatároltak, követhetők vagy elutasíthatók. Igaz, a felvázolt karakterek kissé merevek, mintha lombikban születtek volna, a történetet pedig áthatja a nosztalgia, olykor a szentimentalizmus légköre. Kevin Kline Oscar-díj gyanús alakítása és Koltai Lajos operatőri munkája viszont feledtetik kifogásainkat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/05 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2247