KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/október
MAGYAR MŰHELY
• Turcsányi Sándor: Désiré történelemórái Így néztük mi Jancsó Miklós filmjeit
• Jancsó Miklós: Jancsó Miklós amerikai naplójából

• Kovács András Bálint: Egy meghiúsult beszélgetés története Robert Bresson
HORROR
• Schubert Gusztáv: Az álom napja Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk
• Molnár Gál Péter: Ifjú Frankensteinné Szörnymutációk

• Bakács Tibor Settenkedő: Az ezüstfejű kígyó a farkába harap Andy Warhol filmjei Magyarországon
• Antal István: Bankár és költő Az amerikai kísérletifilm történetéből
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Pannon party Az utolsó nyáron
• Reményi József Tamás: Sem gonoszok, sem ártatlanok Dermedj meg, halj meg, támadj fel!

• Koltai Ágnes: Lenni vagy tenni Luc Besson és a neogiccs
• N. N.: Luc Besson filmjei
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: A legyek ura
• Nagy Gergely: A Hegylakó visszatér
• Turcsányi Sándor: Földönkívüli zsaru
• Tamás Amaryllis: A remény útja
• Fáber András: Holtpont
• Hegyi Gyula: A gyönyör rabjai
• Sneé Péter: Az igazi
• Sneé Péter: Ők is a fejükre estek...
ELLENFÉNY
• Nagy Gergely: Mesék és csodák az én Bagdadomban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A tuti balhé

Tamás Amaryllis

A technikai civilizáció jeles tudoraként remekel – bírák, bűnözők, balekok univerzumában – Kim Basinger. Szellemi fölényével, intellektuális szépségével adu-Ásznak számít egy meghiúsult, majd hat évvel későbbre prolongált banki manipulációban. Fürge, mint a csík, dacol magassággal, rottweilerekkel. Maga a megelevenedett áramvonalas adatbázis, elektronikus pénztárca és mikroprocesszor. Hamisítatlan, akár egy Smart Card. Egyszóval: toplistagyőztes bankrabló. Ha mattot kellene adnia egy Deep Blue sakkozógépnek, a verseny valószínűleg a kompjuter vereségével végződne.

Hat esztendőnyi, nevelőintézetben letöltött büntetését követően életének értelmet és méltóságot igyekszik teremteni. Esélyei a nullával egyenlőék. Volt férje halálhírét költötte fiuk, Patrick előtt, a kirendelt pszichológusszakértő új család alapítását indítványozza „mély empátiával”, a korrupt nevelőtiszt cinikusan gátolja munkahelykeresésében. McCoy újra harcba kezd, amikor tisztázza magában, hogy fia a legfontosabb számára. Hatékony akciót tervez, kombinálja a hagyományos módszereket s az új médiumot. Képességein majdnem kifognak a rafinált csalók fondorlatai. A vircsaft végére azonban McCoy „megcincogtatja az egeret”: résnyire hagyja a XXI. század kompjuterajtaját (s egyúttal bezárja az Atlanta Bank széfjét.)

Kim Basinger megtört tekintete, önironikus alakítása ugyanolyan őszinte, vibráló, mint amikor megismertük két évtizede: a Most és mindörökké epizódszerepében, Prewitt közlegény szerelmeként.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/06 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=296