KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/október
MAGYAR MŰHELY
• Turcsányi Sándor: Désiré történelemórái Így néztük mi Jancsó Miklós filmjeit
• Jancsó Miklós: Jancsó Miklós amerikai naplójából

• Kovács András Bálint: Egy meghiúsult beszélgetés története Robert Bresson
HORROR
• Schubert Gusztáv: Az álom napja Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk
• Molnár Gál Péter: Ifjú Frankensteinné Szörnymutációk

• Bakács Tibor Settenkedő: Az ezüstfejű kígyó a farkába harap Andy Warhol filmjei Magyarországon
• Antal István: Bankár és költő Az amerikai kísérletifilm történetéből
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Pannon party Az utolsó nyáron
• Reményi József Tamás: Sem gonoszok, sem ártatlanok Dermedj meg, halj meg, támadj fel!

• Koltai Ágnes: Lenni vagy tenni Luc Besson és a neogiccs
• N. N.: Luc Besson filmjei
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: A legyek ura
• Nagy Gergely: A Hegylakó visszatér
• Turcsányi Sándor: Földönkívüli zsaru
• Tamás Amaryllis: A remény útja
• Fáber András: Holtpont
• Hegyi Gyula: A gyönyör rabjai
• Sneé Péter: Az igazi
• Sneé Péter: Ők is a fejükre estek...
ELLENFÉNY
• Nagy Gergely: Mesék és csodák az én Bagdadomban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vakjáték

Tamás Amaryllis

 

Mintha a Mario és a varázsló szuggesztív travesztiáját készítette volna el vizsgafilmjeként a Lodzi Filmművészeti Főiskolán Dominik Wieczorkowski-Rettinger. Az inspiráció Thomas Mann-i; a szereplők a plakátragasztók kasztjának szürkén tarka sokaságából emelkednek ki.

Az Öreg, a rejtélyes Cipolla-figura mániákusán hisz az akaratnak, a pszichés energiának a nehézkedési erőt is legyőző erejében. Számára a repülés a teremtés mágikus újrafelfedezésének szimbóluma. A megközelíthetetlen másik világ halálos bűvöletének áldozataként vonzza-taszítja médiumait, megölt fiát, elhagyott szeretőjét, zsarolható pszichiáter barátját és gátlásos pártfogoltját, Mario-Jedreket. Az Öreg végigjátssza a sorstól rászabott szerepet; halálba küld és gyógyít, elkápráztat és összeroppant. A „nagy ugrásra” végül maga vállalkozik, extrém kísérlete mégsem önmaga felett kimondott ítélet, hanem cinikus válasz magamagának s üzenet a mindenkori Cipolláknak a mélyben állók lelkierejéről.

A cipollai világ – e nyomasztóan sejtelmes atmoszférájú, kitűnően megfigyelt portrék, helyzetek és színterek mozaikjából összeálló film szerint – ha létezik, csak saját paródiájaként vegetál, s ábrázolása is csak karikatúra lehet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/11 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4739