KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/október
MAGYAR MŰHELY
• Turcsányi Sándor: Désiré történelemórái Így néztük mi Jancsó Miklós filmjeit
• Jancsó Miklós: Jancsó Miklós amerikai naplójából

• Kovács András Bálint: Egy meghiúsult beszélgetés története Robert Bresson
HORROR
• Schubert Gusztáv: Az álom napja Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk
• Molnár Gál Péter: Ifjú Frankensteinné Szörnymutációk

• Bakács Tibor Settenkedő: Az ezüstfejű kígyó a farkába harap Andy Warhol filmjei Magyarországon
• Antal István: Bankár és költő Az amerikai kísérletifilm történetéből
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Pannon party Az utolsó nyáron
• Reményi József Tamás: Sem gonoszok, sem ártatlanok Dermedj meg, halj meg, támadj fel!

• Koltai Ágnes: Lenni vagy tenni Luc Besson és a neogiccs
• N. N.: Luc Besson filmjei
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: A legyek ura
• Nagy Gergely: A Hegylakó visszatér
• Turcsányi Sándor: Földönkívüli zsaru
• Tamás Amaryllis: A remény útja
• Fáber András: Holtpont
• Hegyi Gyula: A gyönyör rabjai
• Sneé Péter: Az igazi
• Sneé Péter: Ők is a fejükre estek...
ELLENFÉNY
• Nagy Gergely: Mesék és csodák az én Bagdadomban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Moziháború a Vadnyugaton

Faragó Zsuzsa

 

Oleg Tabakov sír. Némafilm pereg, szomorú szerelmi történet – a kövér és pénzéhes kocsmárost, a vadnyugati Saloon tulajdonosát szíve mélyéig meghatja a látvány. Olyannyira, hogy álnokul összeesküszik a mozis ellen, mert szívében ezzel az újonnan ébredt hatalmas jósággal nem képes többé harácsolni, s így félő, hogy elszegényedik.

Ebben a filmben minden elem jelen van, ami népszerű lehet a Szovjetunióban. Amerikai western és paródia, eszt-ráddalok és enyhe moralizálás, burleszk és érzelmesség – gondosan és hitelesen összeszedett western-külsőségek, folyton dörgő koltok, dalra fakadó hősök. A főszereplő, a Jóember: a gyermekszemű Andrej Mironov, s mint mostanában annyiszor, intrikust alakít Oleg Tabakov. Alek-szandra Aaszmjae szőke és gömbölyű – mi kellhet még?

Zavart szomorúsággal néztem végig az 1987-es év egyik szovjet kasszasikerét. Zavartan, mert a western-külsőségek (nyilván óriási költséggel) mintha hitelesek lennének, ám a rendezőnő, Alla Szurikova adósunk marad a Vadnyugat ismert hőseinek felidézésével, s enélkül paródiája a verekedések végeláthatatlan és végső soron egyáltalán nem mulatságos sorába fullad. Zavartan, mert a naiv mozis hittételének („A filmművészet az a Messiás, mely képes minket megváltani!”) gyermeki morálja sem hitelessé, sem ironikussá nem válik a zűrzavaros jelenetekben. Zavartan, mert ez a szétfele húzó, ezerfele kacsintó, népszerűségért lihegő mozi sem megváltani, sem szórakoztatni nem képes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/02 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5316