KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/október
MAGYAR MŰHELY
• Turcsányi Sándor: Désiré történelemórái Így néztük mi Jancsó Miklós filmjeit
• Jancsó Miklós: Jancsó Miklós amerikai naplójából

• Kovács András Bálint: Egy meghiúsult beszélgetés története Robert Bresson
HORROR
• Schubert Gusztáv: Az álom napja Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk
• Molnár Gál Péter: Ifjú Frankensteinné Szörnymutációk

• Bakács Tibor Settenkedő: Az ezüstfejű kígyó a farkába harap Andy Warhol filmjei Magyarországon
• Antal István: Bankár és költő Az amerikai kísérletifilm történetéből
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Pannon party Az utolsó nyáron
• Reményi József Tamás: Sem gonoszok, sem ártatlanok Dermedj meg, halj meg, támadj fel!

• Koltai Ágnes: Lenni vagy tenni Luc Besson és a neogiccs
• N. N.: Luc Besson filmjei
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: A legyek ura
• Nagy Gergely: A Hegylakó visszatér
• Turcsányi Sándor: Földönkívüli zsaru
• Tamás Amaryllis: A remény útja
• Fáber András: Holtpont
• Hegyi Gyula: A gyönyör rabjai
• Sneé Péter: Az igazi
• Sneé Péter: Ők is a fejükre estek...
ELLENFÉNY
• Nagy Gergely: Mesék és csodák az én Bagdadomban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Férfias játékok

Sárközi Dezső

Harrison Ford Indiana Jones mágikus frigyládás, szentköves pszeudofilmeposzából visszavágtatott hozzánk a XX. századi Európába, hogy elkezdje – a lassan ugyancsak filmtrilógiává fajuló – EURO-missziós kalandozásait is.

Elsőként egy stratégiailag fontos jugoszláviai (!) híd felrobbantásánál fontoskodó amerikai kommandós ezredest alakított (Tízes különítmény) másodjára pedig egy amerikai orvosprofesszort, aki Párizsban elrabolt feleségét próbálja – némileg komótosan – előtalálni (Őrület). Most – mint a CIA volt analitikusa – turistaként érkezik Angliába, ahol is egy nérói terrorakciónak lesz véletlen tanúja, majd humanitárius okokból résztvevője. Részvétele annyira jól sikerült, hogy az IRA célpontjává válik családostul, mindenestül, aminek következtében a családi idill diszkont-compact szentélyéből (aranyhalak, esti társasjátékozás, pezsgő, gyertya...) majdnem a Végzet Temploma lesz. Így tehát más választása nem maradván, századunk ultramodern kereszteslovagjaként kénytelen felvenni az üldözős-lövöldözős-robbantgatós félintellektuális-félbrutális versenyt, az ultrabal ellen, amiből végül is érzelmekkel erősen megtámogatott izgalmas akciófilm kerekedik ki.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/10 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=586