KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/október
MAGYAR MŰHELY
• Turcsányi Sándor: Désiré történelemórái Így néztük mi Jancsó Miklós filmjeit
• Jancsó Miklós: Jancsó Miklós amerikai naplójából

• Kovács András Bálint: Egy meghiúsult beszélgetés története Robert Bresson
HORROR
• Schubert Gusztáv: Az álom napja Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk
• Molnár Gál Péter: Ifjú Frankensteinné Szörnymutációk

• Bakács Tibor Settenkedő: Az ezüstfejű kígyó a farkába harap Andy Warhol filmjei Magyarországon
• Antal István: Bankár és költő Az amerikai kísérletifilm történetéből
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Pannon party Az utolsó nyáron
• Reményi József Tamás: Sem gonoszok, sem ártatlanok Dermedj meg, halj meg, támadj fel!

• Koltai Ágnes: Lenni vagy tenni Luc Besson és a neogiccs
• N. N.: Luc Besson filmjei
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: A legyek ura
• Nagy Gergely: A Hegylakó visszatér
• Turcsányi Sándor: Földönkívüli zsaru
• Tamás Amaryllis: A remény útja
• Fáber András: Holtpont
• Hegyi Gyula: A gyönyör rabjai
• Sneé Péter: Az igazi
• Sneé Péter: Ők is a fejükre estek...
ELLENFÉNY
• Nagy Gergely: Mesék és csodák az én Bagdadomban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kéjutazás Las Palmasba

Greskovits Béla

 

„Az sem fenékig tejfel, ha az ember fogyasztói társadalom polgára” – bizonygatja filmjében Lasse Åberg.

Sajnos, kevés újdonsággal szolgál mindazoknak, akik már túljutottak e felismerésen.

Vígjátékának szereplői turisták. Sokfogásos társasutazást fogyasztanak a Kanári-szigeteken. Előételként mindenki mást fogyaszt: egyesek édeskés prospektus-romantikát, mások pszichokúrát a repülési pánik ellen. A hölgyek is fogyókúráznak, hogy beleférjenek fürdőruháikba. A fő fogások közösek. Déltengeri napsütés napolajjal, egyenorrvédővel az uszoda-parti pázsiton. Csoportos rutinlátogatás a turisták számára konzervált falvacskába. Teve-túra, két autópálya között. Tömeges alkony-idill a szálloda erkélyein a bédekker javasolta testhelyzetben. Közben mintha valamiféle krimi is bonyolódna: elvész, vándorol, majd jó kezekbe kerül ötvenezer adómentesen kicsempészett svéd korona. Desszertként a nő- és hímnemű útitársak egymást fogyasztják, jobban mondva – svéd filmekben szokatlan szemérmetességgel – inkább csak csipegetik.

„Ni, ezek valahogy mind egyformák…” heherészik rajtuk bátortalanul a rendező. Helyettünk teszi. Mert igazi nevetnivalót bizony aligha kíván ez a sótlan turista-show. Hacsak nem érjük be olyasfajta idétlenségekkel, mint amilyen teszem azt a repülőtéri vizsgálóberendezést megsípoltató lúdtalpbetét, a fényes kőpadlóra eresztett tócsában didergő kiskutya, vagy a bágyadtan spanyolkodó spanyol.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/06 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7082