KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/október
MAGYAR MŰHELY
• Turcsányi Sándor: Désiré történelemórái Így néztük mi Jancsó Miklós filmjeit
• Jancsó Miklós: Jancsó Miklós amerikai naplójából

• Kovács András Bálint: Egy meghiúsult beszélgetés története Robert Bresson
HORROR
• Schubert Gusztáv: Az álom napja Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk
• Molnár Gál Péter: Ifjú Frankensteinné Szörnymutációk

• Bakács Tibor Settenkedő: Az ezüstfejű kígyó a farkába harap Andy Warhol filmjei Magyarországon
• Antal István: Bankár és költő Az amerikai kísérletifilm történetéből
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Pannon party Az utolsó nyáron
• Reményi József Tamás: Sem gonoszok, sem ártatlanok Dermedj meg, halj meg, támadj fel!

• Koltai Ágnes: Lenni vagy tenni Luc Besson és a neogiccs
• N. N.: Luc Besson filmjei
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: A legyek ura
• Nagy Gergely: A Hegylakó visszatér
• Turcsányi Sándor: Földönkívüli zsaru
• Tamás Amaryllis: A remény útja
• Fáber András: Holtpont
• Hegyi Gyula: A gyönyör rabjai
• Sneé Péter: Az igazi
• Sneé Péter: Ők is a fejükre estek...
ELLENFÉNY
• Nagy Gergely: Mesék és csodák az én Bagdadomban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A játékszer

Kövesdi Rózsa

 

Mi történik egy naiv, szeretetre vágyó emberrel a terrorizmus árnyékában élő Itáliában, ha kiderül róla, hogy született céllövő tehetség? A kérdés komikumot és tragikumot egyaránt magában rejt. Giuliano Montaldo rendező a szórakoztató film nyelvén tulajdonképpen erőszakról, önzésről és közönyről beszél. Ez a technika jó „benyögésekkel” fűszerezett váratlan fordulatokkal ajándékozza meg a nézőt. Váratlan még a hibája is: a humoros hangvétel melodrámaiba csap át.

Montaldót már korábbi filmjeiben (Vesztesek és győztesek, Sacco és Vanzetti) is az áldozatok, az erőszak témája foglalkoztatta. Ártatlan emberek kivégzése azonban egy megnevezhető hatalom által sokkal megfoghatóbb, mint az a brutális arcnélküli erőszak, ami annyi áldozatot szed napjaink Olaszországában. E film kihasznált és minduntalan becsapott főhőse (a kitűnő Nino Manfredi) számára a pisztoly játékszer, a céllövészet pedig hobby. Úgy cselekszik, mint kedvenc westernfilmjeinek hősei: ha az igazság és a helyzet úgy kívánja, egyszerűen lő, és sohasem hibázik. Montaldo nyilvánvalóan nem hisz a magányos igazságtevő amerikai mítoszában, de ezen túlmenően csak olyan közhelyekkel tud szolgálni, hogy az erőszak erőszakot szül, és hogy legtöbbször éppen annak a szeretetét nem értékeljük, aki hozzánk a legközelebb áll.

Így a film tanulsága csak annyi, hogy a fegyverek maradjanak a profik kezében, legyenek azok rendőrök, testőrök vagy bűnözők. Ők legalább nem csalódnak, ha azt kapják, amire eleve számíthattak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/07 44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7400