KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/október
MAGYAR MŰHELY
• Turcsányi Sándor: Désiré történelemórái Így néztük mi Jancsó Miklós filmjeit
• Jancsó Miklós: Jancsó Miklós amerikai naplójából

• Kovács András Bálint: Egy meghiúsult beszélgetés története Robert Bresson
HORROR
• Schubert Gusztáv: Az álom napja Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk
• Molnár Gál Péter: Ifjú Frankensteinné Szörnymutációk

• Bakács Tibor Settenkedő: Az ezüstfejű kígyó a farkába harap Andy Warhol filmjei Magyarországon
• Antal István: Bankár és költő Az amerikai kísérletifilm történetéből
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Pannon party Az utolsó nyáron
• Reményi József Tamás: Sem gonoszok, sem ártatlanok Dermedj meg, halj meg, támadj fel!

• Koltai Ágnes: Lenni vagy tenni Luc Besson és a neogiccs
• N. N.: Luc Besson filmjei
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: A legyek ura
• Nagy Gergely: A Hegylakó visszatér
• Turcsányi Sándor: Földönkívüli zsaru
• Tamás Amaryllis: A remény útja
• Fáber András: Holtpont
• Hegyi Gyula: A gyönyör rabjai
• Sneé Péter: Az igazi
• Sneé Péter: Ők is a fejükre estek...
ELLENFÉNY
• Nagy Gergely: Mesék és csodák az én Bagdadomban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Két tűz között

Fáber András

Mi az érdekesebb? Ha egy emberről váratlanul kiderül, hogy mindenre elszánt titkos ügynök, vagy ha egy mindenre elszánt titkos ügynökről váratlanul kiderül, hogy ő is érző ember? Ha egy családi vígjáték kémdrámába torkoll, vagy ha egy kémdráma családi vígjátékba csap át?

James Cameron és csapata némi habozás után alkalmasint úgy döntött, hogy nem dönti el a dilemmát, így aztán filmjükben – a régi sajtó-anekdotára utalva – a kutya is megharapja a postást, és a postás is a kutyát.

Ennek megfelelően filmjük műfaji meghatározása ez lehetne: vidám családi kémdráma.

A nukleáris terrorizmus elhárításával foglalkozó szigorúan titkos kormányhivatal szuperügynökét a terminátorként már több ízben kipróbált volt osztrák bodybuilder, Arnold Schwarzenegger alakítja némi bumfordi bájjal (szerepformálási képességeit e téren már a Vörös zsaruban megcsillogtatta), kíváncsi és kalandvágyó élete párját pedig Tony Curtis lánya, Jamie Lee Curtis játssza (látszik is rajta, hogy feltehetőleg a Minden lében két kanál folytatásainak szorgalmas nézője volt gyerekkorában). A filmen mindenesetre lehet nevetni (gyakran olyankor is, ha valamelyik szereplő – természetesen a gonosz terroristák közül – felfordul; a „meghal” szó itt túl eufemisztikus volna). Már alig várjuk a werkfilmet, amelyből majd kiderül, hány ezer vaktölténypatron és hány hektó marhavér fogyott el a forgatás során, a zsöllyéből nézve azonban a pirotechnikusok és a kaszkadőr-csoport munkája illúziót keltő. „Embert is öltél?” – kérdezi az ara. „Azok mind gonoszak voltak” – felel a férj. Mit mondhatunk erre? Talán azt, amit a filmben feltűnő egyik teherautó oldalán (így, magyarul) a felirat: „EZ VAN”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/10 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=753